Broken Heart

54.rész

Ugh!!! Bocsi a késésért... Remélem a résszel kitudlak titeket engesztelni és fog tetszeni ♥ Puszi mindenkinek és köszönöm a komikat és,hogy olvassátok ♥♥
Xoxo :*

Anyáék elvittek a reptérre ahol még mindig újságírók és riporterek futkostak körülöttem.

Nem volt kedvem egy kérdésre se válaszolni de egyik kérdés megfogott.

-Meg tudna bocsájtani Ashton Irwinek? -tette fel egy nő a kérdést és apához fordultam,hogy adjon valami törékeny tárgyat, majd oda adtam a riporternek.

(Én)-Fogja meg és vágja földhöz.
(Riporter)-Kész.
-Eltört?
-Igen.
-Most kérjen tőle bocsánatot.
-Bocsánat.
-Ugyanolyan lett mint volt?
-Nem.
-Most már érti? Összetörte a szívemet. -majd megfordultam és folytattam az utamat a társaimhoz.
-Gratulálok minden diáknak aki elnyerte ezt az utazást mert sok tanulás és dicséretes magaviselettel c nyertétek el ezt a londoni utazást. Szóval aki most itt van legyen nagyon büszke magára mert a tanárai és a szüleik azok. -mondta a beszédét az igazgató úr.
Ejnye Sophie itt lenne a helyed.
-Mivel nem sokára indul a gép búcsúzkodjatok el a szülőktől barátoktól és kezdődhet a beszállás és a szórakozás. Jó élményeket kívánok mindenkinek. -folytatta majd oda mentem anyáékhoz és szorosan átöleltek.
-Nagyon jó utazást és szórakozást kívánok és ne sírj miatta. Elég volt a sírásból most már ideje a nevetésnek. -simított végig az arcomon anya és puszit nyomott a homlokomra.
-Vigyázz magadra kincsem. -adott apa is puszit majd miután meg volt még egy családi ölelés megfordultam és elindultam. Hátra néztem és integettem még nekik majd eltűntek a tömegbe.
Leültem az ablak melletti ülésre és neki dőltem. Mennyivel könnyebb lenne ha tudnám,hogy otthon vár rám valaki aki szerelemmel szeret.

~Ashton szemszöge~
-A rohad életbe. -kiáltottam fel miután újra és újra a fejembe csengtek Cherr szavai és,hogy én mit tettem.
Hogy mondhattam,hogy csak futó kaland volt??? Hogy mondhattam,hogy örülök Bryananának amikor egy ribancnak tartom??? Mindenkivel meg csal a hátam mögött és én még őt neveztem az igazinak.... soha nem szerettem...
Ellentétben Cherryvel... ő a másik részem és mit tettem vele... tönkre tettem... csak a sajtó és a média miatt akik rám erőszakolták ezt... nem álltam ki a szerelmem mellett és a szerelmünkért... megtettem azt amiért nem akartam őt közel engedni amikor megismertem....mindig is ettől tartottam...
Majd amikor meghallottam a hangját azt hittem hallucinálok de amikor megláttam az arcát a Tv-ben rögtön felhangosítottam és csak szomorú,fájdalmas tekintetét pásztáztam.
-Mit tettem. -kiabáltam amikor hallottam az utolsó szavát és ahogy távozik. -Elcsesztem mindent tönkre tettem. -ordibáltam és a távirányítót a falnak vágtam olyan erővel,hogy darabokra tört...akár csak Cherry vagy az én szívem...
A tenyerembe temettem az arcomat és könnyek mosták az arcomat. Lerogytam a sarokba a hátamat a falnak döntöttem és láttam Cherr gyönyörű életteli mosolyát, hallottam a nevetését a fülembe ahogy megcsikiztem... ahogy szaladt a fűben mint egy gátlástalan boldog kislány és a szél a haját az arcába fújta... majd azok az édes ajkak és az igéző tekintete... bármikor levett a lábamról.
Annyira hiányzik. És most maga lesz Londonba... vigyázni se tudok rá. Mindent elcsesztem.
-Haver ne gyászolj hanem fogd a hátsódat és gondolkozz el azon,hogy hogyan szerezheted vissza. mert nyivákolással csak jobban elveszíted. -nyitott be Luke majd bejöttek a többiek is.
-Szereted Őt? -kérdezte a szemembe nézve komoly tekintettel Sophie.
-Mindenkinél jobban. Nem hagyhatom,hogy baja legyen, de olyan messze van. Tehetetlen vagyok. -túrtam bele idegesen a hajamba.
-Ha így állsz hozzá sosem kapod vissza. -mondta Mike akinek a szokott mosolya eltűnt a napokba. Senki se mosolygott...
-Ha tényleg szereted őt harcolsz érte mint egy férfi aki vissza akarja szerezni álmai nőjét és begyógyítani az összetört szívét. -szegezte hozzám Cal mire mint kérdőn pislogtunk rá mire ő csak vállat vont.
-Jóvá teszem a hibáimat és vissza szerzem Cherryt. -pattantam fel és ellépve a srácok mellett kisétáltam a meleg nyári utcákra.
-Bebizonyítom kicsim,hogy igen is te vagy életem szerelme. -mondogattam magamnak majd elindultam céltalanul.

~Cherry szemszöge~ 

Emlékezz minden dologra, amit akartunk,
Most minden emlékünket üldözik,
Mindig is tudtuk, hogy el kell majd búcsúznunk,
Ha magasra emeltük volna az öklünket sem működött volna,
Soha nem volt ez élet-halál kérdés,
Nem akartam, hogy kiégjünk,
Nem azért jöttem, hogy fájdalmat okozzak, most nem tudok leállni.

Azt akarom, hogy tudd,
Nem számít merre megyünk ezen az úton.
Valakinek mennie kell,
És akarom, hogy tudd,
Nem szerethettél volna ennél jobban,
De azt akarom, hogy lépj tovább,
Már el is mentem.

Ha rád nézek még nehezebb,
De tudom, hogy találni fogsz mást,
Aki nem fog mindig megsiratni,
A tökéletes csókkal kezdődött aztán éreztük, a mérget,
A "tökéletes" nem tudta életben tartani ezt a szerelmet,
Tudod, hogy szeretlek,
Szeretlek annyira, hogy elengedjelek.

Azt akarom, hogy tudd,
Nem számít merre megyünk ezen az úton,
Valakinek mennie kell,
És akarom, hogy tudd,
Nem szerethettél volna ennél jobban,
De azt akarom, hogy lépj tovább,
Már el is mentem.

És már el is mentem, el is mentem,
Nem tudod ezt jóvá tenni,
Amikor tudod, hogy ez rossz,
Már el is mentem, el is mentem,
Nincs tovább lépés,
Tehát már el is mentem.

El is mentem, el is mentem, el is mentem, el is mentem,
El is mentem, el is mentem, el is mentem, el is mentem.

Emlékezz minden dologra, amit akartunk,
Most minden emlékünket üldözik,
Mindig is tudtuk, hogy el kell majd búcsúznunk.

És már el is mentem, el is mentem,
Nem tudod ezt jóvá tenni,
Amikor tudod, hogy ez rossz,
Már el is mentem, el is mentem,
Nincs tovább lépés,
Tehát már el is mentem.