59.rész

59.rész

OMG!!!! Ez hihetetlen... Köszönöm nektek a támogatást hihetetlen sokat jelent... Annyira jól esik...^^ Köszönöm♥♥♥  Imádlak titeket ♥♥♥ Jó olvasást manócskáim♥ 

Amikor ébredezni kezdtem a lüktető fejemhez kaptam amin valami hideg borogatás volt. Amikor leemeltem a homlokomról a kezemet és megnéztem, piros folyadék volt az ujjaimon... vér...

Az utolsó emlékem,hogy már azt hittem végre vége és elszökhetek innen de akkor elsötétedett minden körülöttem... vagyis valaki fejbe csapott és attól ájultam el és véres a fejem.

Az ajtó résnyire nyitva volt és a Tv hangja hallatszott csak a nagy csöndben... annyira ismerős hang volt...annyiszor hallottam már... majd meghallottam a nevemet. Ez Ashton... hisz Ashton hangját hallom. Még most is kötelek tartottak engem de mivel szerencsére csend volt a házban tisztán hallottam a szavakat.

-Szeretlek kicsim. -és ez volt az utolsó mondata és újra a riporter beszélt majd lépteket hallottam amitől ösztönösen már megijedtem és összehúzódtam.
Még mindig Ashton szavai keringtek a fejembe és őrült tempóval zakatolt a gondolatoktól az agyam... tényleg szerethet? Tényleg igaz amit mondott? Hisz amíg ez meg nem történt feltétlenül éreztem,hogy szeret. És ahogy mondta a média...nos igen... ez tényleg igaz... de még mindig volt bennem szilánk...
-Na csakugyan felébredtél. A te kis ostoba lovagod nyálas dumával akar téged vissza szerezni? Ez a mai divat? Hát jó vicc... Egész gyerek egy szánalom és egy nagy idióta mit szerettél meg benne? -röhögött és közben a kötelemet oldozta el.
Ahogy szabad voltam az egyik kezemet lendítettem és tökéletes ütést vittem be az arcába. A feje oldalra bicsaklott az orrából pedig elkezdett dőlni a vér.
-Soha nem merj még egyszer így beszélni róla te idióta nyomorék. Engem igen is szeret te vagy az akit senki nem tud szeretni. Szánalmas alak vagy. -ordítottam az arcába mire összeszűkült a szeme a keze pedig ökölbe rándult. Megijedtem...
-Ezért megfizetsz!!! -ordította majd szét csatolta az övét kihúzta a helyéről és felém lendítette.
Sikítottam a fájdalom a könnyeim pedig csak úgy csurogtak a szememből. Össze gömbölyödtem a földön és a kezeimmel próbáltam védeni a fejemet a csattanások elől. Egyre csak ütött vágott azzal a szíjjal a bőröm pedig egyre pirosabb majd felduzzadt végül vér csurgott ahol a szíj érte. A tüdőmből fogyott már a levegő úgy kapkodtam,hogy tudjak lélegezni.
-Te szaros senkiházi rohadtul megbánod,hogy megszülettél. -ordibált és a lábával méhen rúgott amitől nem kaptam levegőt hiába próbáltam kicsit felágaskodni a szíjtól való ütések nagy hagyták...
A rúgás ereje túl haladta azt amit én eltudok viselni,összegörnyedtem... felakartam adni...megakartam halni...de akkor Ashton mondata felcsendült a fülembe ahogy azt mondja befogja bizonyítani,hogy érdemes a szerelmemre.
-Marcus gyere le ez a nyálgerinc megint Cherryről beszél.- kiáltott fel Cara.
-Te már eleget kaptál te ostoba. -nézett össze görnyedt testemre majd a fejemre köpött és távozott. Tudta,hogy ilyen állapotba ha akarnék se tudnék megszökni hisz levegőt alig tudtam venni.

~Ashton szemszöge~
Sikerült elintéznem egy fellépést a legnépesebb utcán. A srácok segítenek előadni a dalt amit Cherrynek írtam.
-Kicsim ez a dal neked szól, neked írtam,hogy várni fogok rád otthon. Kérlek bocsáss meg!!! Ez a dal mindent elmond.Szeretlek Cherry. -szóltam bele a mikrofonba majd Luke megpengette a gitár húrjait és elkezdtem énekelni. Remélem sikerül vissza nyernem a szívét.

Óceánok választanak el mindennap tőled
S engem lassan már az őrület kerget
Hogy nem hallom a hangod a telefonvonalban.

Bárhova mész, bármit is teszel,
Én örökké itt leszek neked
Bármibe kerül, bármennyiszer törik össze a szívem
Én itt leszek és várni foglak híven

Mindent olyan természetesnek vettem
Azt gondoltam, majd csak valahogy lesz
Hallottam nevetést, elejtett könnyeket,
De most mégsem lehetek ott veled

Óh baby, te nem is érted,
Hogy mennyire megőrülök érted

Bárhova mész, bármit is teszel,
Én örökké itt leszek neked
Bármibe kerül, bármennyiszer törik össze a szívem
Én itt leszek és várni foglak híven

Csodálom, hogy tudjuk túlélni ezt a románcot,
De ha végre együtt leszünk, vállalok minden kockázatot

Óh baby, te nem is érted,
Hogy mennyire megőrülök érted

Bárhova mész, bármit is teszel,
Én örökké itt leszek neked
Bármibe kerül, bármennyiszer törik össze a szívem
Én itt leszek és várni foglak híven...

Mikor befejeztem a dalt az emberek tapsviharban törtek ki és sokan a szemüket törölgették. Remélem Cherry szívét is ennyire meghatotta... csak jelezzen már magáról mert egyre idegesebb vagyok,hogy mi lehet vele...