60.rész

60.rész

Megjöttem Manócskák!!! Nagyon szépen köszönöm mindenkinek aki kellemes utazást kívánt!!! A koncert hihetetlenül fantasztikus volt (azóta fangörcsöm van)... Remélem vártátok a megérkezésemet mert ugyanis most újra írni kezdek ♥ Jó olvasást remélem tetszik majd!!! ♥

...1 nap elteltével...

~Ashton szemszöge~

A telefonok ripityára törve hevernek a földön és az idegeink kikészültek. Sophie már felhívta a rendőrséget és az igazgatót is aki még csak azt se tudja ki melyik házban lakik... normális az ilyen?

A rendőrség semmilyen hírrel se szolgál szerintünk még csak utána se jártak a dolognak.

Ha belegondolok,hogy valami baja van a gyomrom összeszűkül a szívem pedig olyan gyorsan dobog,hogy szinte kiugrik...

Amit napokba vettem új telefonom elkezd rezegni,hogy hívnak majd amikor meglátom a kijelzőt Cherry arca ragyog fel és a nevét bűvölöm...hát semmi baja....

-Srácok Cherry hív. -ordibálok ki,de megmondom nekik,hogy maradjanak kint kettesbe akarok vele beszélni.

Amikor fogadom a hívást a torkom össze szorul és nem kapok levegőt... amit láttok az egyszerre rémisztő,ijesztő és megbotránkoztató. Cherr ott fekszik meztelenül egy férfi mellett aki vigyorog rám és Cherry teste pedig tele van vágásokkal,karcolásokkal,sebekkel... a látvány borzasztó. A szemei nem csillognak mint rég csak a fájdalmat látni benne és,hogy mennyire megvan gyötörve...karikásak a szemei és lila foltok vannak alatta. Annyira fáj így látni legszívesebben ordítanék,de egy hang se jön ki a torkomon.

-Mi az hősszerelmes nem bír megszólalni? Így még biztos nem láttad a kis szerelmedet. -röhögött fel a pasas és végig simított Cherr arcán mire ő elfordította így  megláttam nyakán lévő mély vágásokat.

-Te rohadék mit műveltél vele? -kiabáltam és ha tudtam volna át nyúltam volna a képernyőn de ott helyben megfojtom azt a rohadékot.

-Csak egy kicsit játszottunk. -röhögött az én szívem pedig össze szorult... nem csak bántotta hanem akkor valószínűleg meg is erőszakolta.

-Kicsim, minden rendben lesz. Megtalállak csak bírd ki kérlek. -csordult ki a szememből egy könnycsepp mert ha bele gondoltam mit kellett kibírnia minden fájdalomnál rosszabb.

-Ash ha tényleg szeretsz ments meg.Már nem bírom sokáig. -szólalt meg rekedtes hangon majd köhögött és újra megszólalt. -Ha az idő számomra hamarabb lejárna tudd,hogy mindig szerettelek.A részem vagy. -majd hirtelen fel sikított mire ijedtem néztem mi történhetett.

-Mit csináltál te görény? -üvöltöttem mire ugyanúgy csak kajánul vigyorgott.

-A kis barátnőd nem bírja a vágásokat. -röhögött majd lejjebb vitte a kamerát és láttam,hogy csuklójába mélyesztett egy vágást.

-Mit akarsz? Csak mond meg és megteszem de őt hagyd békén. -kiáltottam.

-Ugyan én semmit. Csak szórakozok.Így élem ki perverz vágyaimat -hogy verném be a pofáját azért a vigyorért.- De ne haragudj most mennünk kell. Lenyomok vele még egy menetet csak felhívtunk,hogy tudd minden rendben és megnyugodhassatok. -röhögött fel és ezennel kinyomott. 

-Bántsák ugye? Én megmondtam. -zokogott fel Soph amikor benyitottak és meglátták a lefagyott arcomat.

-Kivel beszéltél? Hol van Cherry? Mit művelnek vele? -kiabált Luke de nem bírtam válaszolni a kérdéseire. Calum elvette a telefont és újra hallgatták és nézték a beszélgetést.

Egy darabig ők is lesokkolva álltak majd az arcuk ráncba szaladt és a tekintetük égette a telefon képernyőjét.

-Elkapom ezt a mocskot de még a szart is kiverem belőle. -kiabált Mike.

-Pakoljatok,Londonba megyünk. -pattantam fel és dobálni kezdtem egy két ruhát a bőröndbe. Meg kell onnan mentenem...nem szenvedhet tovább így is eleget ártottam már neki.