48.rész

48.rész

Ekkor Ash rontott be feldúlt ideges arccal és amint meglátott dühösen rám nézett majd se szó se beszéd nélkül rohant fel a szobájába én pedig utána szaladtam de hiába, rám vágta az ajtót.

-A rohadt életbe mit csináltam? Úgy viselkedsz mint egy óvodás. Duzzogsz az helyet,hogy elmondanád mi a kicseszett bajod. De tudod mit? Te akartad, elmegyek de nem keress többet ezt jegyezd meg. Idióta. -kiabáltam be a szobájába majd vártam egy kicsit hátha ki jön de miután nem hallottam és láttam semmi jelét megfordultam és távozni készültem.

-Cherr várj. Ne haragudj. -kiáltott utánam amikor már a lépcsőnél voltam.

-Mire várjak? Hogy úgy nézzem végig a hisztidet,hogy nem tudom mit tettem? -kiabáltam, még mindig dühös voltam rá.

-A rohadt életbe csak féltlek. Nem tetszik,hogy egyedül mész oda. Nincs jó előérzetem.-emelte fel a hangját és elém jött. 

-Szerinted én díjazom,hogy minden hova fogsz már utazgatni? Szerinted én nem féltelek? De elfogadom mert a te életed te döntésed és nagy lépés a karriered szempontjából. -már kicsit levittem a hangvitelemből de még mindig forrt bennem a düh.

-Attól félsz,hogy megcsallak? -kerekedett ki a szeme felismerés után és hátra hőkölt. -Ennyire nem bízol bennem?

-A rohadt életbe hogyne bíznék benned. Csak a libákba nem bízom... -majd megfordultam és az ajtó felé vettem az irányt.

-Most ugyan úgy mondhatom,hogy ha kimész azon az ajtón többet ne is gyere vissza.- kiáltotta utánam bennem pedig a vér is megfagyott.

-Miért mit vársz tőlem? Én ez a veszekedést lezártam. És ha azt akarod,hogy ne jöjjek vissza mond ki és nem látsz többet,ígérem.-léptem elé és a szemébe kerestem az igazat,hogy tényleg ezt akarja-e.

-Hogy akarhatnám ezt? -kiáltott és a falba vágott.-Tudod, hogy mindenkinél jobban szeretlek.Mindent megtennék,hogy boldognak lássalak.Mindent!!!Érted? Mert a részem vagy... -kiáltotta szomorúan csengő hangon. -Szeretlek kicsim.- nézett mélyen a szemembe majd homlokomnak dőlt és az ajkaimnak esett. Bele túrtam a hajába a lábammal körül öleltem a derekát és úgy téptem a száját.

-Én is szeretlek Ashy.-suttogtam az ajkára majd bele nyögtünk a csókba és egyre vággyal fűtött és szenvedélyesebb lett a csókunk. Fel duzzadt ajkakkal váltunk el egymástól és végig nyaltam az ajkamon.

-Elpakoltál holnapra? -csókolta meg a nyakamat és bele markolt a seggembe amitől felsikítottam.

-Ne a folyosón dugd meg! -kiáltott fel Lau mire felnevettünk.

-Igen el. De megyek is,hogy még kicsit szüleimmel is lehessek. -adtam neki egy csókot és elköszöntem tőlük.