40.rész

40.rész

-Hogy, mi??? Holnap??? Így a semmiből? -kelt ki magából Ash miután elmondtam neki a helyzetet.

-Nyugi ezek mindig csak egy két naposak és nem örökre megyek csak tudnod kellett róla.- mosolyodtam el majd szájon csókoltam.

-El sem tudlak képzelni anyukád helyébe. -nevetett fel ahogy enyhültek a ráncai.

-Hidd el én se. -nevettem, csak az igazság szerint magam sem tudtam,hogy mit szeretnék majd csinálni. Jó a hangom és hangszereken is játszok de még se azt a jövőt képzelem el magamnak. De jelenleg még nem is érdekel majd érdekel ha végeztem a suliban.

-Sophie kifog akadni amikor megtudja miért nem voltam ott az érkezésén. -kuncogtam mert elképzeltem vörös fejét ahogy magában kell,hogy tartsa mi történt.

-Majd lehiggad. -mosolygott Ash és az ölébe ültetett egy padon.

-Hiányozni fogsz. -adott puszikat a számra majd felemeltem a fejét és a szájára tapadtam.

-Te is. -vigyorogtam. -De mennem kéne. 

-Tudom. Vigyázz magadra és próbáld ne halálra unni magad. -nevetett fel és lágy csókot lehelt az ajkaimra.

-Nem fog menni. -szimuláltam egy ásítást majd egy csók és ölelés kíséretében elváltak az útjaink.

-Szia kincsem össze pakoltál már?-mosolygott anya amikor beléptem.

-Most megyek. -futottam fel majd magamra csuktam az ajtót.

-Kicsim Melbourne-be megyünk szóval nem kell meleg ruha. Jó idő lesz. -kiáltott fel anya.

-Rendben. -szóltam vissza és 3 pólóval 2 nadrággal és alsóneművel késznek nyilvánítottam magamat.

/Másnap/

-Indulás kincsem. -szólt be apa majd elvette a táskámat.

-Hurrá. -vágtam fapofát.

-Ne viselkedj így élvezni fogod. -mosolygott rám kedvesen anya.

-Amennyiben lehet élvezni megbeszéléseket papírokat telefon beszélgetéseket és szerződés aláírást biztosan csudi jó lesz az egész. -mű mosollyal bámultam anyára aki elfogadta a válaszomat és apával kezdett beszélni de én csak a fejemet ráztam.

Olyan korán indultunk,hogy még a srácoktól se tudtam elköszönni.

Sophie és Luke pedig tuti ki lesz ez miatt akadva... de tehetek ez ellen a nyomor kirándulás ellen??? Kirándulás? Cöhh...

3 óra kocsikázás után a lábaimat jól esett megmozgatni mert már azt is elfelejtettem,hogy kell járni...de a szüleim is.

-Már most unom anya. Nem akarok 5 éves kis nyafogó lány lenni szóval vigyetek is haza. -mutattam az autóra de ők csak felnevettek... ilyen nehéz engem komolyan venni???

Néhány percnyi séta után egy nagy hotel előtt álltunk meg... na talán ez miatt érdemes volt eljönni.

-Külön szobát kértünk neked. Hát ha jobb kedved lesz tőle. -mosolygott apa én pedig hevesen bólogattam és már futottam is megkeresni a szobámat amikor a kezembe adták a kulcsot.

*telefon*

-Na milyen? -nevetett bele Ash.

-A hotel mennyei. Ne csodálkozz ha disznóként megyek haza. -kuncogtam a vonalba.

-Hozz haza valami finomat kislány. -szólt bele Cal.

-Oké majd úton megeszem. -nevettem mire halottam durcizását.

-Nem sokára jönnek Luke-ék. -mondta Mike a háttérben.

-Húzzatok ki a csávából. -vigyorogtam amit persze nem láttak.

-Bárcsak látnám ahogy most mosolyogsz. -szólalt meg Ash én meg úgy olvadtam mint a Milkám a napon.

-Ash...csitt mert nem akarok a hangodtól és a dumádtól elélvezni. -kuncogtam bele mire ő édesen bele nevetett.

-Majd ha haza jössz. -mondta én pedig elköszöntem tőlük mert már érdekelt a szobám,addigra a szüleim is utolértek. 

-Melletted lévő szoba a miénk. -mosolygott anya.

Talán még se lesz vészes ez az utazás.

-Szia miben segíthetek? -szólalt meg mögöttem egy hang.

A hang irányába fordultam és ha Ash hangja nem csengett volna a fülembe és tudnám.hogy enyém a legédesebb pasi a világon elkaptam volna a srácot.

-Öööö izé kösz nem kell semmi. -mosolyogtam majd hátra arc és bementem a szobámba. 

Hülye viselkedés volt-e? Igen! Leégettem-e magam? Igen! Érdekel-e? Nem!!!

A szobám csodálatos... ide költöztetem a skacokat komolyan mondom... paradicsom...

-Itt maradok örökre.- kiáltottam át apáékhoz akik csak kinevettem kislányos viselkedésem miatt.