12.rész

12.rész

Fájt,hogy ezt tette de az is fájt,hogy hagytam neki,hogy csak játsszon velem. Naiv voltam és buta.

-Cher. -halottam egy aggódó hangot majd amikor felpillantottam Christ láttam felém futni. 

-Mi a baj? -ölelt át szorosan de én nem válaszoltam csak sírtam. 

Úgy éreztem ennyi könnyet még sosem vesztettem el mint most. Nem szóltam csak próbáltam normálisan venni a levegőt.

Láttam ahogy Chrisnek eszébe jut valami majd megkereste a telefonomat és tárcsázni kezdett valakinek.

~Chris szemszöge~

Amikor megláttam Chert zokogni a földön nagyon megijesztett mert nem az sírós fajta lány. Mindig vidám mosolygós és erős. De most az a lány akit én ismerek eltűnt.

Mivel láttam,hogy nekem nem fog sikerülni most kihúznom belőle,hogy mi a baj felhívtam Sophiet aki második csengés után felvette és boldogan szólt bele.

-Oh szia szivi nem fogod... -darálta boldogan de közbe szóltam.

-Szia Chris vagyok. Fogalmam sincs mi a baj de Cher itt zokog és te szerintem tudnál neki segíteni. -mondtam egy huzattal majd rögtön átvette az aggodalom őt is.

-Persze máris indulok. -majd elmondat neki hol vagyunk addig nyugtatóan simogattam Cher hátát.

Nem akartam még azzal is nyaggatni,hogy mi történt hisz azt látni,hogy nem jó.

Sof nem sokára kifáradva megjelent előttünk és szájához kapott amikor meglátta Chert.

-Jaj istenem gyere ide. -ölelte rögtön át. -Köszönöm Chris. -mosolyodott el.

Bólintottam egyet majd adtam puszit Chernek és elköszöntem. 

~Cherry szemszöge~

Nagyon aranyos volt Christől,hogy ennyire aggódott de nem bírtam megszólalni. Még magam se fogtam fel a történteket. De Sof úgy is kihúzza belőlem.

Könnyeim elfogytak. Már nem volt mit kisírnom már csak a fájdalmas érzés maradt ami kezdett felemészteni. Egész úton nem szóltunk hagyta,hogy lecsillapodjak majd amikor a házba értünk leültem vele szembe és várakozóan nézett rám.

-Ki volt az a nyomorék aki ezt tette? -hangja lágy de még is dühös is volt és aggódott miattam.

Mély levegő vétel után elmeséltem mindent és könnycseppek jelentek meg az arcomon. 

Még jobban fájt ahogy hallottam hangosan is kimondva a szavakat. 

Soft is megérintette a dolog láttam rajta, igaz hogy nem vele történt de fájt neki is majd egymás nyakába borultunk. 

-Hallottam a telefonban nagyon boldog voltál. -távolodtam el tőle és másodpercről másodpercre felragyogott az arca.

-Jonas volt itt nálunk tegnap. -sikított én pedig örömömbe gyors adtam neki egy ölelést.

-Mindent mesélj el. -sürgettem és ezek szerint még se bánta meg,hogy haza ment a vendégek miatt.

-... és annyira úriember és vicces a szüleimnek is szimpatikus.- vigyorgott mint a tejbe tök. -De az egészben legjobb holnap randizunk. -sikította és belőlem is sajnos kiváltott egy öröm sikítást.

Olyanok voltunk mint akik megkapták életük első babáját. Nagyon örültem nekik és,hogy Sof boldog. Remélem tényleg olyan amilyenek mondja és nem átverés lesz.

-Segíts elkészülni légyszi.- nézett rám kutya szemekkel mitől felnevettem és mentünk fel a szobájába.

-Szörnyella de frászt csinálok belőled. -nevettem amikor a hajával szarakodtam már 20 perce. 

-Azt próbáld meg. -nevetett. 

Mi ketten mindig is olyanok voltunk,hogy nem órákig tartó beszélgetéssel próbáltuk vigasztalni a másikat hanem hülyeségekkel nevettettük meg egymást. Amit kellett mind kibeszéltük magunkból de nem csináltunk belőle sosem nagy gondot. Hisz a nevetés mindent megold.

-Ehhez a ruhához mit szólnál? -kuncogtam amikor elővettem egy piros trapéz nadrágot és egy sárga szétszaggatott pólót.

-Asszony nem vagy eszednél. -dobta rám a ruhákat majd hangos nevetésbe törtünk ki.

-Honnan vannak neked ilyen szörnyű ruháid? -emeltem fel egy olyan pólót aminek fél ujja hosszú volt a másik fele rövid és egy Barbie baba volt rajta.

-Mrs. Stewe nagynénitől. -rázta meg mosolyogva a fejét. -Nincs szívem őket kidobni. Mindig olyan nagy örömmel hozta nekem,hogy már csak azért sincs. -nevetett és szemügyre vette a darabot. 

-Mit szólnál ha felvenném ezt holnap? -vigyorgott.

-Én még csak hagyján de,hogy elüldözöd az első randiról az már fix. -kacagtam majd elkezdtük egymást dobálni az egyre rémesebb ruhákkal. Egyáltalán hol vásárolta őket???