20.rész

20.rész

Az órám eszeveszett csörgésére keltem Luke mellett. 

-Pukkadj meg. -fogtam meg az órát és a falhoz vágtam.

-Valaki nagyon másnapos. -morgott Luke és jobban magára húzta a takarót.

Vissza dőltem a párnámra összeszorított fogakkal mivel annyira fájt a fejem,hogy nem tudom ezt meddig bírom. 

-Jól vagy? -nézett rám aggódóan Luke.

-Igen drágám remekül vagyok. -mondtam elvékonyított hangon,hogy hallja,hogy nagyon nem vagyok jól.

-Akkor jó. -mosolyodott el mire feldühödtem és hozzá vágtam a párnát. -Gyere adok orvosságot mert nekem is szét robban a fejem. -kelt volna ki az ágyból de amikor már fél lábbal lent volt szépen löktem rajta egyet és a földön végezte.

-Roberts. Ezt rohadtul megbánod. -bukkant elő vörös fejjel és már fel is kelt a földről.

Elkezdtem rohanni és abban a pár másodpercben míg leértem a konyhába elmúlt a fejfájásom de amint leálltam piheni a fájdalom 20%-al megnőtt.

-Hé kislány. -nevetett Mike amikor neki szaladtam.

-Au... -simogattam az így is 120% -an fájó fejemet. -Hol van orvosság?- néztem rá mire átnyújtott egy dobozt amiből már a fele hiányzott.

-Nem mondod,hogy már ennyit megettél. -ámultam el mire felnevetett. Örülök,hogy neki még nevetni is van kedve.

-Calum is vett belőle csak azóta újra kidőlt. -rázta mosolyogva a fejét.

-Ezért még lakolsz jegyezd meg Cherry Roberts. Miattad bevertem a sexy fejemet. -súgta a fülembe Luke. Majd ha elmúlt a fejfájásom talán megsajnálom.

Lassan már mindenki kidöcögött a konyhába kivéve Ashton. Most jutott először eszembe és a szörnyű tegnapi este...

-Pfú haver iszonyatosan női szagod van. -legyintette a kezét az orra előtt Calum amikor Ashton is megjelent.

Remek, úgy látszik miután nem adtam be a derekamat rögtön más szoknya alá futott. Diadalittas mosoly ült rajtam,hogy ennyiből nem ugrottam viszont be.

-Jó reggelt Nyuszi. -súgott a fülembe a reggeli rekedtes hangján ami nagyon csábító volt. Elhallgatnám egész nap.

Megfogtam az előttem álló szendvicset megkentem lekvárral, mézzel, vajjal, sajttal  amit csak találtam és szépen Irwin arcába nyomtam.

-Jó reggelt Mókuska. -vigyorogtam rá majd büszke vigyorral az arcomon sétáltam a kanapé felé közben hallottam többiek nevetését.

Bekapcsoltam a tv-t de miután láttam,hogy semmi nézhetni való nincs felkelem a kényelmes pozíciómból.

-Megyek átöltözni.-néztem a srácokra majd Luke mellettem termet és intett,hogy ő is jön.

Felvettem egy szaggatott nadrágot a bakancsomat majd elkezdtem keresgetni Luke holmijai között.

-Te meg mit keresel? -nézett engem hátulról mivel háttal álltam neki.

-Ne bámulj ennyire feltűnően. -nevettem- Amúgy meg pólót.

-Az látod lehetetlen és kettő te is hoztál. -dobott felém egy pólót amit hoztam de vissza vágtam hozzá.

-Nekem a tiéd kell. -vettem ki egyet a polcról amin Blink182 volt rajta. 

Megnézve a számot ledöbbenve néztem,hogy két számmal nagyobb mint az enyéim.

-Lucas 1 évvel ezelőtt még csak egy szám különbség volt köztünk.- fordultam felé de perverz mosoly csillant meg a száján mire erősen rácsaptam a meztelen hasára a pólóval.

-Hey. -nevetett fel majd közeledett hozzám.

-Lucas húzz innen ahonnan jöttél. -sikítottam. -Csak egy kicseszett melltartó van rajtam. -nevettem.

-Annál jobb.- vigyorgott majd elkezdett csikizni mire én elkezdtem sikítozni és haldokolni.

-Idióta hagyjál már. -nevettem majd elkezdtem szaladni a folyosón mikor sikerült kiszabadulnom a karmai közül.

-Lelöktél az ágyról bevertem miattad a fejem és erősen rám csaptál. Hercegnő ezért mind kapni fogsz. -kiabálta és kergetett tovább.

-Calum kapd el. -kiáltott oda Calnak amikor már a konyhába futkostam mint egy 6 éves kislány. Olyan cukik lehettünk. :D

Calum elkapott a hasamnál majd nem engedett el amíg Luke utol nem ért.

Mindenki vigyorogva bámult Sof meg sírt a nevetéstől... oké lehet,hogy vicces ,hogy 18 éves szamarak kergetőznek de mi ez a perverz vigyor ... és ekkor leesett a tantusz.

-Francba. -morogtam és rá jöttem,hogy csak melltartó és naci van rajtam. -Kit érdekel nyáron úgy is mindig így láttok. -vontam vállat majd kikaptam Luke kezéből a pólót és felkaptam magamra.

Luke dühös arcot vágott mire kérdőn rápislogtam.

-Nem igaz ,hogy rajtad még az én pólóim is jobban állnak mint Luke Perfect Hemmingsen. -morgott mire felnevettem.

-Akkor meg is tartom. -vigyorogtam.

-Szerintem  a melltartó is túl fölösleges. -jelent meg mögöttem Ashton és mondta kísértetiesen. Ashton Irwin!!! Muszáj mindennel ennyire felizgatnod? Ez valami mánia?

-Nem volt elég a reggeli szendvics? Kérsz még egyet amivel betömöm? -néztem rá.

-Ha megcsókolnál az volna a legjobb és a legfinomabb. -mosolygott én pedig olyan piros lettem mint egy paradicsom.

-Ennyire ne pirosodj el miattam. -nevetett fel mire játékosan hasba vágtam. -Amúgy meg tényleg ne haragudj. -nézett rám komolyan mire elmosolyodtam.
-Nyugi talán a 0.9 szint kedvelés azt nem tudod lejjebb vinni. Bár téged ismerve. -nevettem.
-Hidd el egy két hét és már azt fogod mondani,hogy megjártam az egész ranglétrát és a 100-on leszek. -vigyorgott. Oh ha tudnád,hogy nálam már 150-nél vagy,gondoltam magamba de megpróbáltam kedvesen mosolyogni de a szívem összefacsarodott.
-Gyere menjünk filmezni. -lökött meg és a kanapéig tolt majd behúzott az ölébe.
Szúrósan rá pillantottam de ő csak nevetve megrázta a fejét.
-Innen nem menekülsz. -csapott a combomra de én csak dühösen néztem rá közben a hasam öröm táncot járt. Igen Cherry Roberts érdekes egy személy vagy...

19.rész

19.rész

-Táncolunk? -nyújtotta ki felém a kezét amit elfogadtam majd felálltam és követtem Ashtont.

-Oh imádom ezt a számot. -vigyorogtam amikor elindult egy lassabb szám. Az alkohol már meghozta a hatását mivel a vigyoromat nem lehetett letörölni.  Egészben csak annyi volt a zavaró,hogy Irwin józan volt már amennyire.

Ashton átölelte a derekamat én pedig a nyakát és így ringatóztunk a ritmusra. A csípőnk tisztára egymásra simult ami megőrjített majd ágyékát is nekem nyomta ami még inkább begerjesztett.
-Kívánlak. -súgta kellemes hangon majd a szoknyám alá csúsztatta a kezét. -Kellesz Cher. -markolta meg a fenekemet mire sóhajtottam egyet és az alsó ajkamba haraptam.
Nem mondtam semmit csak belemarkoltam a hajába és még közelebb kerültünk egymáshoz,hogy szinte egymás lélegzetét lélegeztük be.
Kellemes fahéjas illata volt a szájának és ez keveredett mámorító parfümjével így teljesen hatalmába kerített.
Egy gyorsabb szám következett a ritmusunkon változtattunk de a közelségből nem.
-Nincs kedved az ágyban folytatni? -húzott magához közben a seggemet markolta és fülembe sugdolózott. -Mert én már nem sokáig bírom ha így folytatjuk. -pillantott le a mellemnél a kivágásra.
-Ashton én nem szeretnék. És főleg nem úgy,hogy részeg vagyok és holnap meg már semmire se fogok emlékezni. -pillantottam rá szégyenlősen de örülök,hogy nem ugrottam bele mert a végén csak megbánnám.
Ashton lágy érzelmes szemébe a harag és a düh csillant fel ami megijesztett.
-Hülye liba. -taszított el magától egy lökéssel amitől hátratántorodtam és mivel nem volt helyén az egyensúlyom ha nincs mibe megkapaszkodnom elestem volna.
Ez most csak mind azért mert nem fekszem le vele? Ez az egész jól érezzük magunkat csak azért volt,hogy lefektessen?  A testemet olyan hamar kapta el a méreg és szomorúság,hogy ordítani és sírni volt kedvem egyszerre. Hogy lehetek ennyire hülye és naiv,hogy minden egyes tettének bedőlök?
-Cher jól vagy? -szólogatott Mike és ekkor Ashton gyilkos tekintettel rám meredt és eltűnt az emberek között.
Megfordultam és Mike vállába bújva elkezdtem zokogni. Tönkre teszi az életemet!!!
Szeretem Őt de Ő csak játszik velem és az érzéseimmel.
-Shh... ne sírj. -simogatta a hátamat majd Soph és a srácok is megrémülve vettek körül.
Megráztam a fejem,hogy semmi baj majd elmosolyodtam... velem senki se fog játszani és senki se fogja lerombolni azt az életet amit nagy szenvedések között de felépítettem.
Érzem a bőröd illatát az enyémen... megőrjít... megbolondít...boldoggá tesz... egy új reménytelenséget ad...

~Ashton szemszöge~
Bolondulok ezért a lányért aki magányosan issza a koktélját és elvan bolyongva egy másik helyen...minden értelemben más... eddig magamnak se ismertem be de már fölösleges titkolnom... tisztán érzem,hogy beleszerettem Cherry Robertsbe.
A lázadó nagyszájú gyönyörű titokzatos lány aki felolvasztotta a szívemet amivel újra érzek...
Amikor a szívem győzedelmeskedik és bevallja érzéseit neki, midig jön egy vészcsengő ami jelezz,hogy nem bízhatok benne... és elcseszek mindent...
Amikor Cher közölte velem,hogy nem akar lefeküdni velem bepipultam rá mivel úgy viselkedett a tánc közben,hogy azt hittem ott helyben elélvezek tőle.
Annyira vágytam puha ajkaira, finom bőre illatára, keze munkájára erre meg közli velem,hogy mind ez csak játék volt és nem akar semmit.
Dühösen vágtam végig a tömegen majd fel az emeletre.
-Oh szia Ash. -állított le egy csaj akiről fingom se volt,hogy ki,viszont ő tudja,hogy én kivagyok. Klasz. Elakartam küldeni melegebb tájakra de miután végig néztem rajta és megállapítottam.hogy elég jó bőr kedvesen rámosolyogtam.
-Oh szia... -és akartam volna a nevét mondani amit persze nem tudok.
-Fergie. Nicknek a húga. -mosolygott kedvesen amikor rájött,hogy nem tudom ki ő.
-Persze. Bocsi. -nevettem fel kínosan. Most már valami rémlett de magamtól rá nem jöttem volna,hogy már találkoztunk volna.
Cél: egy kemény egy éjszakás kaland...
-Nincs kedved inni valamit? -fogta meg a karom és elkezdte simogatni. Bólintottam mire megfogta a kezemet és elkezdett húzni egy szoba felé. -Sokkal jobbat is tudok piáláson kívül. -kezdte el rólam leszedni a pólómat és elkezdte csókolgatni a nyakamat.
A kanos oldalam rögtön feléledt és vadul neki estem először a szájának majd egy rántással lent is volt róla a ruha ami szinte csak az intim helyeket takarta.
Elég vadóc kis csaj mit ne mondjak és ezt nagyon is szeretem...
Ahogy átölelte a nyakamat, Cher illata és finom érintéseit idézte elő akaratlanul... megőrjített.hogy most is ő jutott az eszembe ezért semmivel se törődve durván lelöktem a csajt az ágyra aki nevetve felsikított.
-Ez az Ash, vadulj meg. -sikított majd egész este az éles nyögéseit hallgattam. Nem hazudok tényleg a mai estémet Cherrel képzeltem el és,hogy az ő nyögéseit fogom hallgatni... bántott a tudat,hogy csak azért mert ő nem adta be magát én rögtön másfelé kacsingattam és lefektettem egy olyan lányt aki nem érdekel és nem Cher... pont azt szeretem benne,hogy nehéz eset most pedig ezen rágtam be...a lelkiismeretem pedig rohadtul nem enged nyugodtnak maradni...
A rohadt életbe ha ezt megtudja Cher nem csodálkoznék ha tényleg ő maga 100 km-re kerülne vagy pedig a srácok véglegesen eltiltanának tőle és még az együttesből is kirúgnának.
Gratulálok Irwin megint a fejed döntött a szíved helyett!!!

18.rész

18.rész

-Vásárolni megyünk? -sikították az arcomba mire felnevettem.

-Nagyon lázba hozott ez titeket. -vigyorogtam majd oda mentem a fiúkon mulatozó Lizhez és megöleltem.

-Örülök,hogy itt vagy. Nem tudom sokáig bírtam-e volna még velük. -nevetett Liz. -Hol szeretnél aludni? Vendégszoba esetleg.... -akarta felajánlani a szobákat de Luke közbe vágott.

-Hercegnő velem alszik. -ölelte át a derekamat.

-Lesz ott alvás? -nevetett mögöttem Mike mire hozzá vágtam egy almát. 

-Luke majd Sofal elszórakozik este. -vigyorogtam rá mire felvonta Luke a szemöldökét. -Áh semmi. -legyintettem majd a szobája felé vettem az irányt.

-Szia Szivi. Gyere a pláza elé 10 perc múlva. Nem sokára megyek a fiúkkal. -szóltam bele a telefonba amikor felvette.

-Pfúha. Hova megyünk este? -nevetett bele a telóba.

-Bulizni. -kuncogtam majd egykét sor után letettük.

...

-Én nem megyek be oda. -nyafogott Cal amikor egy fehérneműsbe akartuk berángatni.

-Pedig jössz.- rántottunk rajta egyet Sophie-val.

-Túléled nyugi. -veregette meg a vállát Mike vigyorogva.

Az igazi ruha még nincs meg de láttam már nagyon szépeket csak az a baj,hogy az áruk is túl szép volt és túl nagy jegyű.

-Túl kicsi a mellem!!! -szimulált bőgést Luke amin annyira elkezdtem nevetni,hogy a körzetünkben lévő emberek mindenki minket bámult.

-Majd oda adom amiket 5 évesen hordtam. -fogtam a hasamat mire Luke hozzám vágott egy bugyit.

-Ez súlyos gond. Nem igaz,hogy lány létedre és nem értesz meg. -vékonyította még jobban a hangját ahol annyira besokkoltam ,hogy muszáj volt leülnöm a földre.

-Segítség. -sikítottam közben folytak a könnyeim.

-Valaki adjon már egy vödröt ahova hugyálhatok. -mutogatott Ashton Lukra meg Mike-ra.

-Szerintem menjünk mielőtt kihívják ránk a biztonságiakat. -nevetett Sof és már kint is voltunk az üzletből.

A következő üzletben pedig megtaláltam a tökéletes ruhát estére. Kicsit rövid de amúgy nagyon szép virágos mintájú finom tapintású ruha. A fiúknak az estéig nem mutatom meg hadd legyen meglepetés.

*készülődés*

Soph mivel sokkal többet készülődik mint én vagy egy átlag ember rá kellett várnom.

Let's go!!!

Sokkal csicsásabb és merészebb volt a ruhája, bár a hossza egyezik az enyémmel de míg az enyém vissza fogott övéről nem lehet elmondani. Pasizni akar hiába, :D Én pedig csak szórakozni  a barátaimmal.

Utolsó lépésként felvettem a fekete magassarkúmat ami kihangsúlyozta a hosszú lábaimat.

-Mehetek? -nézett rám boci szemekkel Sof mire felnevettem és bólintottam.
Abból tudtam,hogy már a fiúknál van,hogy halottam a sok tapsot.
-Királylány bújjál elő. -halottam Ashton hangját amire elmosolyodtam.
Magabiztos léptekkel haladtam a lépcső felé majd amikor a fiúk látó mezejébe kerültem füttyöket és ájuldozó szavakat hallottam.
-Annyira nem vittem túlzásba. -nevettem majd belekaroltam Sophieba.

-Hova megyünk? -néztem Lukera aki épp a zárral szarakodott. A fiúk laza szokásos isteni szettjükbe voltak. Fekete szaggatott nadrág, bandás póló és converse vagy bakancs.
-Rock bárba. -kacsintott Calum majd elindultunk a sötét utcákon.
Szerencsére nem volt messze így még időbe megúsztuk Sophie nyávogását a cipője miatt.
Amikor beléptünk a kívülről lepukkant szórakozóhelyre rögtön megcsapott a dohány pia tömör szaga amit józan ésszel ki nem állhatok. A hangszórókból klasszikusok mentek vagy rockok nagy részében ezért is imádtunk ide járni.
Mivel mindenkinek a csajozás volt eltervezve avagy a pasizás már tudtam,hogy magamat kell szórakoztatnom majd.
Általában én az ilyen helyeken mindig rumos koktélt iszok ami nekem elég a becsípésre.
Először még együtt buliztunk és ordibáltunk majd a srácok kiszemeltek csajokat és mentek felszedni őket. Én Soph leültünk a bárpulthoz és iszogattunk majd mikor láttam,hogy a pincér és a barátnőm flörtölnek egymással már semmi jóra nem számítottam.
Soph olyan hamar tűnt el,hogy észre se vettem az üres helyét amit Calum foglalt el kissé már részegen.
-Na nyuszi szórakozz. -lökött meg de ő nagyobbat dőlt mint én mert már nem bírta magát támasztani.
-Szórakozom. -kacsintottam rá.
-Kicsit se feltűnően bámul az a csaj. -kuncogok amikor egy csaj Calt nézi óriási szemekkel.
-Megyek felszedem egy estére. -kacsint rám. -Te pedig kapcsolódj ki. -dob felém egy puszit és elmegy.
Kicsit már a sokadik koktélomat iszom ami hatására színesebben kezdek látni. De egy meleg érintés mindent kizökkent.
-Ennyire unatkozol nélkülem? -súgja egy rekedtes hang a fülembe - Amúgy bombasztikus vagy ebben a ruhában. -hajol még közelebb a keze pedig becsúszik a szoknyám alá a másik keze pedig a derekamon pihen.
-Ashton. -lehelem a nevét mivel teljesen elrepített egy másik időzónába. A közelsége úgy hat rám mint a függőkre a drog. Ha nincs kell... végül pedig annyira hozzá szokom hogy már függővé válok.
A lehelete a nyakamon játszadozik és édesen szuszog a fülembe. -Előbb még egy másik csajjal voltál. -mondom ki csendben.
-Valaki féltékeny. -kuncog. -Amúgy pedig az ágyunkat készítettem csak elő az este végére.- csókolja meg a nyakamat.
-Hazudsz. -nevetek fel. -Nem csinálsz velem ma este semmit. -fordulok felé az ajkuk és a fejünk között pedig minden távolság megszűnik...

17.rész

17.rész

Felsikítok amikor látom,hogy épp megelőz a kis sunyi és mivel már az elején eléggé elfogyott a bennem lévő levegő valami cselhez kell folyamodnom.

Hirtelenjében felugrok a hátára amikor már szinte a kocsinál vagyunk ő pedig annyira megijedt,hogy elvesztette az egyensúlyát és a földre estünk.

-Állat. -ütök a hasára amikor mellette fekszem a földön majd mikor egymásra nézzünk kitör belőlünk  a nevetés.

Feltápászkodom a földről és közben a többiek is a hasukat fogva vigyorogva oda jönnek hozzánk.

-Akkor is kimondod,hogy kedvelsz. -halottam Ashton hangját és ahogy feltápászkodik a földről.

-Ne Ashton tegyél le. -sikítottam amikor hatalmas mancsaival felkapott a levegőbe.

-Halljam. -nevetett.

-Hülye vagy. -nevettem de ugyanúgy sikítoztam közben. -Jó kimondom csak tegyél le. -kacagtam és hála istenek letett.

Amikor lábam földet ért megragadta a kezeimet és magához húzott. Zöld szemeit belém fúrta és követelte,hogy kimondjam. Most jöttem rá mennyire hiányzott a közelsége mámorító illata és gyönyörűen csillogó szemei.

-Nem halsz bele. -vigyorog mögöttem Luke.

-Nem szeretek hazudni.- öltöttem ki a nyelvemet.

-Szeretem amikor makacs vagy de úgy se sok kell,hogy halljam ahogy szerelmet vallasz életed szerelmének. -nevet fel Ashton mire durcásan ránézek.

-Hát ezt jól benézted kis fütyi. -nevetek fel majd Mike felé pislogok.

-Shreky hova lett az Arielos hajad? Pedig Dennának már beígértem pár hajtincset. -nevettek fel.

Mike felsikított mire mind csak kinevettük. 

Átpillantok Calum válla fölött és látom,hogy anya rossz bőröndöt vesz el az enyém helyett.

Elkezdek rohanni és összerogyva anya elé érek.

-Nem... jó...bőrönd. -lihegek és mutatok a bőröndömre.

-Angyalom ez a te bőröndöd. Rajta van a neved is. -nevet fel anya mire ránézek a bőrönd névjegyére és meglátom a nevemet. Felnyögök majd kipucanok az út közepén.

Luke vigyorgó arcát látom amikor kinyitom a szememet.

-Na gyere te eszes tyúk. -nevet ki majd karjaiba vesz és felemel.

-Hemmo... szomjas vagyok. -nyafogok a karjaiban amikor visz az autóhoz.

-Cal vedd át mert mindjárt szomjan hal. -mosolyog majd átvesz Calum és Luke valamit keress. Legyen innivaló. Kérlek.

-Szénsavas jó lesz Hercegnő? -nyújt felém egy palackot mire felragyog az arcom és már kapom is ki a kezéből. 

Calum vigyorogva néz ahogy iszok és már kezd zavarni ezért ránézek de az üveget nem veszem ki a számból.

-Úgy iszol a kezemben mint egy 1 hónapos kisbaba. -nevet fel mire elvigyorodom kidobom a kezemből az üveget és elkezdek sírni.

-Cher fogd be. -nézz rám Cal de én csak még jobban elkezdem azt játszani mintha sírnék. 

-Add már neki oda azt az üveget. -mutat Mike a földön lévő palackra.

-Vedd fel te. Nekem is ugyan annyiba telik lehajolni. -vitatkozik Luke.

Én csak hangosabban elkezdek bömbölni de Sof már annyira nevet,hogy a földön fekszik.

-Nem vagyok én bébiszitter. -morog Cal. 

-3 ekkora szerencsétlent. -nevet fel hangosan Ashton mire mind a 3-an felém néznek.

-Ebben egyetértek vele.- most már viszont a nevetés miatt sírtam. -Jaj lesz majd a gyereketeknek. -kuncogok majd kiugortam Calum karjából.

Sophieval végig csacsogjuk az utat közben megtudom a szörnyen sikeredett randijukat és mesélek én is a kirándulásról.

...

-De anya nem. Nem emlékszel egyszer egy tányért akartam azért össze törni a fejemen mert a tv-ben kaszkadőrök mentek? Ha Luke anyukája nem nézz be rám a kórházba kötöttem volna ki.- a szüleim beavattak,hogy elmennek a hétvégére és egyedül kell otthon maradnom amit én nem díjaztam.

-Akkor aludj ott valakinél. -mondta anya higgadtan.

-Jó intézd el engem nem érdekel. De Sophie nem fogja engedni úgy hogy őt ne hívd. -álltam fel az asztaltól.

-Miért? -kérdezte apa.

-Mert amikor egyszer nála aludtam annyit csapkodtam,hogy végül lent kellett aludnia a földön és azóta nem engedi csak ő alszik itt mivel itt nem rugdosom. -panaszkodtam mire elmosolyodtak.

-Jaj ti lányok. Megyek felhívom Lizt (Luke anyukája). -mosolygott anya.

-Szia Liz. Megkérhetnélek valamire ha nem baj? -tért anya a tárgyra. 

-Szia persze.- halottam mindent a másik vonalból és elég nagy hangzavar volt ami azt jelentette náluk vannak a fiúk.

-Elmegyünk a hétvégére és Cher nem akar maga maradni a házban. Nálatok maradhatna a hétvégére de ha csak nem baj és nincs programotok. -mondta anya.

-Jaj dehogy bármikor szívesen látjuk ugye Luke? -nevetett Liz mert már előre tudta a reakciót.

-Kit? -halottam Luke hangját.

-Cher itt marad nálunk hétvégére.- nevetett Liz.

-Igen. -sikított fel Lukas és mint az 5 éves kisgyerek ordobálta,hogy itt alszik nálunk Cher. Igen. -anyával jót nevettünk rajta.

-Szeretlek Lukas. -kiáltottam a telefonba. 

-Én is téged Hercegnő. -nevetett Luke.

Anyáék még beszélgettek én addig elmentem pakolni néhány ruhát és alap cuccot.

-Nem. Csúnya. Kicsi. Jesszus hol vettem ilyen gáz ruhát? Túl színes. Túl mintás. -dobáltam a szoba közepére a ruháimat. Eleinte nem ennek indult de most már ruha kidobálás lesz. Túl sok a fölösleges cuccom.

Luke_Perfect_Penguin_Hemmings 

Hozz valami cicababásat is elmegyünk majd bulizni...♥

Hakunamatata

Megfog verni Sof... lopod a nevét... gondolom melltartóra és tangára gondolsz... :D ♥ Buzikám...

Luke_Perfect_Penguin_Hemmings

Ő lopta tőlem more... :D az is fölösleges... :D Ribikém♥  És váltsd át ezt a buzi rózsaszínt... irritál...

Hakunamatata

Pedig pont hozzád illik... kihangsúlyozza telt ajkaidat... Selyem Hernyóm♥ 

Luke_Perfect_Penguin_Hemmings

Rá cuppannál mi? :D... eddig még Selyem Buzid voltam... :D♥

Hakunamatata

Még most is az vagy... :D ♥ Amúgy meg cseszted mert nincs olyan ruhám. 

Luke_Perfect_Penguin_Hemmings

Vásárolni megyünk baszki? Álmom valósult meg... Mondtam,hogy fölösleges rád ruha... :D♥

Hakunamatata

Vásárolni ám... a te bankkártyádról mert már így is jössz egy telefon kártyával mert lefogyasztod ami még rajta maradt azt is... :D ♥ Puszi nem sokára nálad :*

Luke_Perfect_Penguin_Hemmings

Le se tagadhatnád,hogy nő vagy... :D Puszi a lábad közé nem sokára nálam... /ördögi vigyor/ ♥

Nevetve tettem le a telefont... idiótákkal vagyok egybe zárva...

-Mia gyere le...- kiáltott fel anya.

-Mondtam már,hogy ne Miáz! Hol vagyunk Hawaiion? -mosolyogtam és lehuppantam a kanapéra.

-Este indulunk aztán semmi rosszat se tegyetek. -nevetett anya.

-Anya Luke Perfect Hemmingshez megyek. -nevettem. 

-Jól van kincsem. -mosolyogtak a szüleim majd elbúcsúztam tőlük és mentünk a Hemmings házhoz.

-Szia Babaaa. -húzott magához Hemmo amikor meglátott az ajtóban.

-Szia Hemmings. -nevettem és össze borzoltam a haját.

-Sziasztok. -integetett Luke anyáéknak.

-Luke csak okosan. -mosolygott apa mire Luke elvigyorodott és rám nézett.

-Ne rám nézz Hemmo. -nevettem. -Jó munkát. -adtam puszit anyákénak majd megöleltek és már indultak is.

-Hercegnőnek kemény hétvégéje lesz. -nevetett mögöttem Luke és rácsapott a seggemre.

-Nehogy a sürgősségin végezd kisfiú. -vigyorogtam majd szemben találtam magam 3 idióta vigyorgó pofával. Tényleg kemény 3 napom lesz. :D

16.rész

16.rész

5  csodás napja,hogy a káprázatos Párizsban vagyok a bátyámmal. 5 átkozott nap a paradicsomba nélküle.

Dav tényleg a legjobb vezető, barát és "testvér". Mindig megnevetett amikor látja rajtam,hogy valamiről Ashton jutott az eszembe.

-Erre már szavakat se találok. -hajtom a fejemet Dav vállára akivel egy parkban este Szajna felszínét nézzük és ahogy cikáznak rajta a fények. Ahogy a hajók felkavarják a vízét és a hullámok életre keltik a Szajnát.

-Két napod van csak hátra élvezd. -kacsint le rám.

-Gonosz. -nevetek. -De már hiányoznak a többiek.

-Tudom. Főleg Ashton. -szorítja meg a kezemet.

Egy nagyot fújtam majd felálltam és Davre néztem.

-Nincs kedved egyet úszni? -biccentettem magam mögé.

-Felőlem. -nevetett fel majd elkezdtünk rohanni. Amúgy fogalmam sincs,hogy szabad de mivel Dav is jön csak nem tilos.Bár mindig is imádott a törvények ellenkezőjét csinálni.

A víz elfogadható hőmérsékletű volt így hamar már egymást locsoltuk.

Fél óra után nevetve kiszálltunk és rohanni kezdtünk mivel megláttunk egy zsarut ránk világítani.

-Jöjjenek vissza. -kiabált utánunk mire mi csak nevettünk.

-Menj én lerendezem. -adott puszit Dav majd vissza fordult én meg futottam "haza".

Naplómba a mai nap összes kis emlékét lejegyeztem mint eddig. Mosolyogva csuktam be majd mikor lefürödtem és ágyba bújtam Dav is megérkezett.

-Na megyünk holnap a dutyiba? -nevettem.

-Egész egy éven a sitten fogunk megrohadni .- nevetett majd mellém bújt és átölelt.

/2 nap múlva/

-Amint csak tudsz gyere és hozd magaddal a többieket is. -adta át a bőröndömet Dav.

-Inkább el se megyek. -kuncogtam majd hozzá bújtam. -Amióta elmentél mindig eszembe jutottál,hogy merre lehetsz de most már,hogy tudom talán nyugodtabb leszek.

-Majd én is megleplek titeket Sydneybe. Addig is neten tarjuk majd a kapcsolatot. -ölelt meg olyan szorosan,hogy alig bírtam levegőhöz jutni.

-Szeretlek bátyus. -öleltem meg és adtam neki egy cuppanós puszit.

-Én is téged hugi. -borzolta össze a hajamat majd oda mentem Dennához és felkaptam.

-Aztán vigyázz magadra és Davidre. Sokszor sokkal több eszed van 6 évesen  mint neki 19évesen. -kuncogtam mire nevetve morgott Dav.

-Ez nem vitás.- nevetett Denna. -Vigyázz magadra és hozol nekem Arieltől egy hajtincset? -ragyogott fel a szeme mire mindenki elkezdett nevetni.

-Igen hugi majd este megszerzem neked. -adtam puszit a homlokára majd kisétáltunk az utcára.

Tegnap hosszú esti sétában elbúcsúztam Párizstól és bele véstem a nevemet és Ashton nevét egy fába.

-Add át üdvözletemet nekik. -szorongattuk megint egymást Daviddel.

-Rendben. -bólintottam. 

-Gyere kincsem el ne késsünk. -szólt anya mire elhajoltam és Dav szemébe néztem.

-Menj csak. De amint tudsz gyere is vissza.- mosolygott majd belepuszilt a hajamba.

Ahogy a szüleimmel elindultam én megfordulva mentem végig így láttam Davidet és a családját és tudtam nekik még integetni.

Egészen párizsi lány lettem ebben az egy hétben és még franciául is megtanultam az alapot.

A könnyeim lecsurogtak az arcomról ahogy távolodtam majd a repülőgépben már álomba is sírtam magamat.

-Kérem Önöket,hogy leszálláskor csatolják be a biztonsági öveket. -erre a női hangra keltem és amikor a tudatomig elért,hogy Sydneyben landolunk nem sokára az arcom kivirult és már a szívem majd kiugrott a helyéről.

Kíváncsi vagyok Mike ki bírta-e,hogy nem festette át a haját valami másra.

-Megérkeztünk Sydneybe. -mondta újra a hölgy én pedig már pattantam is ki a székemből.

-Mehetek? -néztem bizakodón szüleimre akik nevetve bólintottak én pedig amikor kinyílt az ajtó mint a rakéta elkezdtem futni.

Nem tudtam,hogy hol állnak ezért kétségbeesetten néztem körbe amikor meghallottam a nevemet.

-Cher. -kiabálta valaki és tudtam,hogy ez Luke.

Megfordultam 90 szögben és elkezdtem rohanni. 

-Srácok. -sikítottam majd egyenesen Luke karjaiba rohantam először aki felkapott és el se engedett.

-Luke!!! -kiabáltak rá a többiek mire nagy nehezen elengedett majd mindenki rám vetette magát.

Annyira hiányoztak. 

Mindenki agyon ölelgetett egy valakit kivéve. Ashton csak ott állt mosolyogva és nézett minket.

-Szia. -mosolygott amikor elengedtek és hozzám lépett. Mosolyogva biccentettem neki majd szorosan a karjaiba zárt. 

Átöleltem a nyakát ő pedig a derekamat szorongatta.

-Ne haragudj Cher ne haragudj kérlek. -suttogta a fülembe mire meleg borzongás futott végig rajtam.

-Nem haragszom Ashton. -súgtam vissza majd eltávolodtam tőle. -De attól még nem csíplek. -nevettem.

-Persze.- vigyorgott. -Verseny? Amelyikünk hamarabb ér a kocsihoz annak elismerjük az igazát. -kacsintott rám mire rá néztem a többiekre.

-Ügyesen szivi. -nevetett Sof majd Calum elkezdett vissza felé számolni... 5... 4...3...2...1

Elkezdtünk Ashtonnal rohanni mint az őrültek. Nekem kell megnyernem!!!

A győztes pedig...

15.rész

15.rész

Sof hívásának fogadása...

Amint megnyílt az ablak elkezdtük sikítani egymás nevét. 

-Drága, hallás károsodásom lesz miattad. -ütötte meg játékosan Mike Sof vállát aki az ölében ült.

-Dav? -tátotta el a száját a barátnőm amikor meglátta mellettem vigyorgó Davidot. -Azt a nutellás oreot amit nem rég megettem mennyire sexy vagy. -ámult még mindig kétszeresére nőtt szemekkel.

David csak hangosan felnevetett.

-Köszönöm a bókot. Te is sokat változtál de csak még jobb bőr lettél. -vigyorgott Dav. -Srácok titeket meg már meg se ismerlek. 

-Jah Luke Perfect Hemmings csak istenibb lett. -nevetett Luke.

-Halljam milyen a meseszép Párizs? -szakította félbe Cal.

-Meseszép. -vigyorogtam. -Jól van... -fújtattam majd elkezdtem mesélni Dav-el együtt.

-Hazudsz. -vágtam a szavába a bratyómnak amikor azt merte mondani, hogy lerúgtam őt az ágyról este és még alvajáró is voltam és az Aronchupa szövegét kornyikáltam. -Nem is tudom annak a hibbant szarnak a szövegét nagyeszű. - horkantam fel mire mindenki elkezdett nevetni de amikor Ashton megjelent hátul mindenki elhallgatott. Francba.

-Hé Ash nem jössz? -szólt oda neki Calum.

Ashton egy váll rázással elintézte és oda ült velem szembe.

-Hello Ash, David vagyok már... - de mielőtt kimondhatta volna azt amiért megfojtanám rátapostam a lábára mitől felsikított.

Farkas szemekkel rám nézett,hogy mi volt ez mire én csak műmosollyal adtam tudtára,hogy fogja be  a száját mielőtt leégett.

-Semmit se változtatok. -nevetett Luke.

-Oh Dav igen... csak idiótább lett.- mosolyodtam el egyre jobban mire már csak sikítani tudtam mert felkapott és az ágyra dobott.

 Én kerültem alulra így őt kellett megtartanom,hogy a kezeivel ne tudjon megcsikizni.

-Igen idiótább? -nevetett mire kuncogva bólogattam. -Na mindjárt megtudod. 

És egy rántással már el is engedett és felemelt majd a lábaira tett.

Elkezdtem sikítani mint egy sakál, kis korunkban is mindig ezt csinálta de akkor még kicsi voltam.

-Ne Dav. Lefogok esni. -sikítottam nevetve mire ő csak mosolygott rám.

-Halljam. -engedte el az egyik kezemet amivel tartott de csak még jobban sikítottam.

-Ne Dav. Te vagy a legjobb unokatesó és legokosabb csak tegyél le. -röhögtem mire egy puffanással rá estem.

Ahogy tudtam leugortam róla majd megcsináltam a szanaszét állt hajamat.

Dav hátulról átölelt és nyomott egy puszit az arcomra.

-Sokkal hülyébb vagy. -vigyorgott majd leült és bele ültetett az ölébe.

-Mike az akinek annyiszor változik a haja,hogy ha falfesték lenne már kivásárolta volna az összeset. -mutattam Mike piros hajára ami amúgy egyik kedvencem volt a sorozatából.

-És ennek mi köze,hogy hülye vagy? -nevetett Calum.

Elkezdtem gondolkozni mert tényleg semmi köze se volt majd Mikeból és a többiekből kitört a nevetés ahogy engem bámultak.

Elkezdtünk baromkodni ekkor már Ashton is feloldódott és szórakozottak voltunk mind.

-Au. -horkant fel Dav amikor gumival rácsaptam.

-Ejnye Cher a gumit nem erre használjuk. -mutogatott nevetve Sof.

-Mivel neked nincs mire felhúznod ajánlanám a szádra. -kacsintottam rá mert tudtam,hogy rám és Ashtonra akar majd kitérni. -Amúgy meg nem is mondtad mi volt a Jonasos randin. -kaptam észbe mire elkezdett nevetni. Ha jó lett volna akkor már az elején ezzel üdvözölt volna.

-Jonas egy seggfej. -legyintett mosolyogva.

-Nem mondod ,hogy a Jonas Brother-el randizol? -kérdezte tök komolyan Dav. 

Mindenki őt bámulta mire elkezdtünk nevetni. Ez nem normális. :D

-Inkább randiznék veled mint még egyszer azzal a gyerekkel. -nevetett Sof és egyre kíváncsibbá tett.

Dav és Sophie régen nagyon szerelmesek voltak egymásba és mire sikerült rávenniük magukat ,hogy vállalják fel Dav elment. Sof rendesen összetört de azóta már csak boldog emlékként tekint vissza rá. És bár tagadja de látom,hogy Dav iránt érzett vonzalma még mai napig tart.

Mirel

Hirtelen csapódott az ajtó és Denna ugrált be majd hozzám bújt.

-Cher oda néz. Ott van Ariel. -mutatott Mike hajára.

-Hát én beszarok. -tört ki belőlem a kacagás amint elképzeltem Mikeot Arielként. -Mirel. -nevettem majd szerintem mindenkinek beindult a fantáziája és szegény Mike már Arielként tündökölt.

-Haha.- mosolygott Mike de ő se sokáig bírta és nevetésbe tört ki.

Nem sokára bejött az ajtón a két anyuka és mosolyogva a kamera elé álltak.

-Jó napot! Ashton Irwin vagyok. -mosolygott udvariasan Ashton. 

-Oh Ashton már nagyon sokat hallottam rólad. - mondta ki anya azt amiért Davidet megakartam fojtani, 

-Áááááá anya. -sikítottam fel és az asztalba vertem a fejemet.

Mindenki elkezdett nevetni de Sof hisztérikus nevetése mindenkit lekörözött.

Milyen mellékhatásai lehetnek az Oreonak???,

-Én behugyálok. -sikította Sof majd felpattan és elkezdett szaladni.

-Ú remek most már tudom,hogy egy 100 db kétrétegű pelenkát veszek neked születésnapodra.- kiáltottam.

-Köszönöm. Nem kell legalább a bepisiléstől tartanom. Milyen messze van már ez a büdös budi. -morgott és már csapta is az ajtót.

Pár perc után amikor kijött mindenki nagy szemekkel nézte szegény csajót... nem hiszem el,hogy nem vette észre...

14.rész

14.rész

Amikor beértünk a házba már csend volt így biztos már mindenki alszik. Fáradtan lerúgtuk a cipőinket majd elindultunk fel a lépcsőn majd amikor Dav akart volna letérni magammal rántottam jelezve,hogy velem aludjon.

-Jó éjt hugi. -ölelt át hátulról és nyomott egy puszit a hajamra.

-Jó éjt bratyó.- mondtam egy ásítás kíséretében és már az álmok országában is jártam.

/Másnap/

-Ki az ágyból Törpilla. -húzta szét Dav a függönyöket amitől a napsugarak egyenesen a szemembe sütöttek.

-Dav. -horkantam fel és a takaróm alá bújtam.

-Te maradsz le Párizs reggeli gyönyörűségéről. -kezdte vissza húzni mire én annyira gyorsan ugortam ki az ágyból,hogy a lábam beletekerődzött a paplanba így az ugrásból esés lett.

-Csendben maradsz Parker. -mutattam rá szórakozottan amikor rajtam nevetett.

-Igen is Roberts. -nevetett majd együtt kiléptünk a fényes teraszra.

-Ezért megérte felkelni. -ámultam el amikor elém terült egy kis része Párizsnak köztük az Eiffel-torony és a gyönyörű parkok.

-Öltözz mert hosszú napnak nézünk elébe. -mosolygott majd magamra hagyott.

Egy AC/DC felső rövidgatyó és a kedvenc bakancsom plusz kiegészítők. Hajamat felkötöttem copfba majd fogmosás után amikor késznek nyilvánítottam magamat lementem a nappaliba ahol már mindenki kész volt.

-A jó régi Cherry Roberts és a rockersége. -nevetett Dav.

-Téged viszont megbutított ez a divat. -mutattam végig rajta mivel a badás pólók helyett már zakó féleség volt rajta. De mondjuk ez is jól állt rajta.

-Fujj. Dehogy ezt hordom a Metallica pólóm ugyanolyan ereklye mint volt. -kacsintott mire elégedett bólintottam.

Dav, you are very pigheaded!!!
But I love You!!! :D ♥ #paris
#eiffel_tower #thebestday
@Dav_Parker

Autóban ülve Dav azért harcolt,hogy az ölembe pihenhessen.

-Hallod. -nevettem amikor elérte a célját ő pedig ott mulatott magának.

Bele túrtam zselézett hajába amitől felmorgott és felvicsorgott rám amitől elnevettem magamat.

-Beware of the dog!!! -fenyegetett  de én csak jobban nevettem.

-Inkább aludj Puli. -kuncogtam majd Dennával kezdtem el játszani.
-Gyerekek kiszállás. -szólt hátra anya mire mind a hárman egyszerre bukdácsoltunk ki a kocsiból.
Elkezdtünk rohanni a sor felé ami már most hatalmas volt és már most untam kivárni a végét.
-Nyugi gyorsan lemegy. -bökött meg Dav amikor megrémülve néztem az ember csordát.
-Úgy legyen. -kuncogtam majd Denna felmászott a nyakamba és onnan leste a népet.
-Annyira várom.- vigyorogtam mint egy tejbe tök.  És lássanak csodát tényleg nagyon hamar lement a sor és már csak arra eszméltem,hogy a liftben vagyunk.
-Ez annyira gyönyörű. -estem neki a tájnak amikor végre fent voltunk a harmadikon.
-Következőleg lehet,hogy vele fogsz itt állni. -ölelte át a derekamat Dav.
-Lehet. -leheltem de nem  hittem,hogy valaha is beteljesülne.
***
-Ez annyira aww volt. -ugortam Dav nyakába amikor a lábam a talajon állt.
-Hiányoztál te leány. -húzott magához.
A további utunkat gyalog tettük már meg és elvittek minden nevezetességhez ahol csináltunk egy tucat képet. Hé az ember nem mindennap jár a "bátyjával" Párizsban.
-Azt mondom állj állj állj!!! -üvöltöztük Davel az egyik kedvenc számunkat amikor beestünk az ajtón. Fáradtak voltunk de a hangulatunk legyűrte azt.
-Gyere hívni fog Sof. -fogtam meg a kezét és rángattam a gép elé.
-De rég láttam már. - mosolyodott el gondolom az emlékekre gondolva. Hogy milyen emlékek?
Dav és Sof...

13.rész

13.rész

-Szia kincsem!- ölel át anya majd apa. Anyának meséltem,hogy van egy fiú... de nem akartam sokat elmondani róla... de így is többet tud a kelleténél... anyai ösztönök.

-Sziasztok. -mosolygok.

-Ugye mindig is elakartál menni Párizsba. -áradozik anya mire én bólintok. -Nem szeretnél velünk jönni egy hétre? Apáddal kaptunk egy ilyen ajánlatot és nagyon örülnénk ha velünk tartanál. -mosolyogtak én pedig felugortam a székből és szorosan megöleltem őket.

-Igen igen igen.- örvendeztem és a legjobbkor jött mivel időre van szükségem.

-Próbáltuk elérni,hogy legalább Sof veled tarthasson de sajnos nem sikerült. -szontyolodott el anya de megráztam a fejemet,hogy semmi baj.

-Hol fogunk lakni? Van program már? Annyira várom már. -tört rám a cunami mire felnevettek.

-Meglepetés. -mosolygott apa. -Menj elköszöni a srácoktól mert egy hétig nem látjátok egymást. -nevetett én pedig már futottam is a telefonomért és szóltam Sofnak,hogy hívja össze a srácokat.

-Megtiltottam, hogy hívják Ashtont. -mondta Sof majd letettük.

Luke házánál beszéltük meg majd amikor beértem én is mind a 4 szempár rám szegeződött.

-Na?? -kérdezték türelmetlenül.

-Párizsba utazom. -sikítottam boldogan.

-Na nee. -esett le Sof álla majd ő is sikításba kezdett. A fiúk is boci szemekkel pislogtak rám. 

Mind gratulált de amikor Luke ölelt át valamiért más volt. Szorosan ölelt mintha félne,hogy kirepülnék az életéből. 

-Miért mész el? És miért nem szabadott Ashtonnak jönnie? -arca szomorú volt. -Mi történt Cher? 

-Már nem szeretnék többet róla beszélni. Ne haragudj. - és a jó kedvem így ment ködbe.

Luke bólintott és átkarolta a derekamat. 

-Mikor indultok? -kérdezte vidáman Sof és ha Párizsra gondoltam újra tele lettem élettel.

-Holnap reggel. De minden meglepetés szóval csak épp ennyit tudok. De még ruháim sincsenek elpakolva szóval mennem is kéne. Nagyon fogtok hiányozni. Nagy ölelés? -nevettem mire mind hozzám bújtak és mint rég egy nagy család ölelgettük egymást.

-Mindent mesélj el. -ölelgetett még Sof.

-Rendben. -nevettem.

-Jó utat kislány. -vigyorogtak rám a srácok.

-Haza már nagylányként jövök. Adios. -intettem majd kiléptem és mentem haza.

~Sopfie szemszöge~

Luke nagyon aggódott Cher miatt mert érezte nincs minden rendben.

-Halljam. -fordult felém Luke majd egy nagyot sóhajtottam és bele kezdtem mert tudtam,hogy nem fog nyugton hagyni.

-A tököm már tele van velük. -szorult ökölbe Luke keze miután elmeséltem. Dühös volt Ashtonra de nagyon. 

Perfect_Oreo_Penguin: Luke elég dühös...

Cher_zümi: Kérlek ne hagyd,hogy miattam veszekedjenek... 

Perfect_Oreo_Penguin: nehéz lesz de mivel a nevem Perfect megoldom... ♥

Cher_zümi: erről van itt szó... :D ♥ 

Perfect_Oreo_Penguin: liba fos a színed... :D

Cher_zümi: neked meg mind a seggem színe... :D

Perfect_Oreo_Penguin: Idióta... :D

Cher_zümi: Nagyeszű... :D

Értelmes üzeneteink Cher-rel. Calum és Mike is nyugtalanok voltak fel-le járkáltak és nem beszéltek egymással.
-Sziasztok. -lépett be a házba Ashton aki most elég sápadt volt.
-Te idióta barom! -ordította le rögtön le Luke Asht aki csak pislogott de olyan érzésem volt,hogy tudja mi van a dologban. -Nem lehetsz ilyen önző,hogy csak a magad érzéseivel foglalkozol. -épp már lendítette volna meg a karját de elé ugrottam.
-Ne Luke. Tudod mire kért meg Cher. Ne tedd! Ha tényleg szereted őt így bizonyítsd. -néztem a szemébe ő pedig leejtette a karját majd felviharzott a szobájába és egy nagy ajtó csapással csapta  be azt a szerencsétlen ajtót.
-Mi baja? -kérdezte dühösen Ashton.
-Az ami mindannyiunknak. Cher miattad ment el. Remélem elérted amit szerettél volna mindannyian gratulálunk hozzá. -löktem mellkasba.
-Nem lehet ilyen nehéz bevallani,hogy szereted. Így csak mindketten szenvedtek. -jött mellém Cal.
-És ne várd,hogy más hozza helyre a hülyeségeidet. Mi max csak segítünk. De ez a te feladatod.
-szólalt meg végül Mike.

~Ashton szemszöge~

Amikor Luke dühösen nekem támadt már tudtam,hogy megint nagyon elcsesztem. De amikor megtudtam,hogy Cher elment teljesen elhagyott minden erőm.Mindent elrontottam azzal,hogy letagadtam az igazságot.Pedig semmit se szerettem volna jobban mint vele lenni és boldognak látni. De mint ez sem sikerül mert miért is sikerülne. Amikor Sof, Calum és Mike lelépett valahogy le kellett vezetnek az energiámat. Össze szedtem maradék erőmet és a falba vágtam a kezemet majd az ütés okozta fájdalomtól a földre rogytam. Ez a fájdalom semmi volt amit bévül éreztem az a lány iránt akit szeretek de elüldöztem.
Bármit is szeretnék helyesen csinálni elcseszem és elüldözöm azt a személyt aki fontos nekem.
Ahogy földön ültem a kezemből csurgott a vér a szemből pedig hullottak a könnyek rájöttem valamire: Ha szeretsz valakit küzdened kell érte ha még úgy is érzed mindent elcsesztél vele kapcsolatosan. Chernek sikerült azt az oldalamat előbújtatni amit annyira védtem ,hogy senki meg ne ismerhesse. De őt nem tántorította el a idióta beszólásaim a perverz vágyaim iránta, mert tudta,hogy ez nem én vagyok. Most pedig itt ülök az a személy nélkül aki elfelejtetné velem ezt az énemet és életet adna egy új boldogabb részemhez.
-Haver helyre fogom hozni. -álltam fel amikor Luke jött le a lépcsőn megduzzadt szemekkel.
-Ajánlom is. -ütötte meg a karomat játékosan majd intettem neki és elmentem.


~Cherry szemszöge~
Repülőből kiszállva rögtön éreztem a változást. Ami körül vett annyira más volt mint otthon.
Igazából mindig is nagyon sokat dolgoztam Franciaország történetével, kultúrájával de most,hogy én is részese lehetek még inkább lenyűgöz.
-Szóval hol fogunk lakni? -kérdeztem izgatottan mert még mindig nem avattak be semmibe.
-Mivel mi ide dolgozni jöttünk és nem tudunk majd sokat veled lenni nagyon örülni fogsz,hogy kivel találkozol újra. -mosolyogtak a szüleim mire én csak kérdőn néztem rájuk. Párizsba vannak rokonaink?
Beszálltunk a bőröndökkel a taxiba majd úgy 20 perc autózás után megálltunk egy hatalmas ház előtt.
Ki é lehet ez a puccos villa? :o
Mivel két bőrönddel nem sikeres kiszállni egy taxiból amikor léptem volna ki az útra szépen kigurultam mivel megbotlottam az egyik táskában. Klassz. Bemutatom Cherry Robertset.
Elkezdtem húzni a ház felé a bőröndöket amikor épp nyílt a ház ajtaja és kilépett rajta egy srác és gondolom az anyja. Amikor egy méterrel közelebb kerültem hozzájuk és jobban láttam őket eldobtam a táskákat és sikítva rohantam hozzájuk.
-Uram isten Dav. -sikítottam és egyenesen a nyakába ugortam aki nevetve megforgatott.
-Mennyit változtál habakukk. Igazi gyönyörű hölgy lettél kisasszony. -nézett rajtam végig.
-Te meg igazi francia casanova lettél öregem. -nevettem és még egyszer átöleltem. Annyira hiányzott amióta elköltöztek Sydneyből.

*David Parker az én legimádottabb fiú unokatesóm aki már 19 éves. 15 éves korábban mentek Sydneyből de igazából sosem tudtam meg,hogy hova mert annyira dühös voltam,hogy elviszik tőlem,hogy nem akartam tudni. Olyan mintha a 3 másik srác mellett a bátyám lenne. Van egy húga aki akkor még csak 2 éves volt most már akkor 6 éves lehet ő a kis Denna. Tündéri kislány mindig is a húgomnak tekintettem. *

Mindenkit végig ölelgettem és annyira jó volt újra köztük lenni.
-Mindent el kell mesélned. -nevettem és belekaroltam Davidbe.
-Először te kezded. -csípte meg a kezemet. Kiskorunkban is mindig csipdestük egymást.
-Hol is kezdjem? -kuncogtam.
-Ha elején kezded tökéletes lesz. -nevetett majd megmutatta a szobámat ami amúgy gyönyörű igazi francia stílusú volt. Letelepedtünk az ágyra és várta,hogy elkezdjem.
Meséltem a srácokról mennyibe változtak,hogy zenélnek a fiúk és nem rég felvettek egy dobost. Itt kicsit megálltam és másra összpontosítottam.
-Nehéz a kapcsolatotok? -fogta meg a kezem,hogy újra rá nézzek.
-Úgy is mondhatni. Igazából tökéletesen jött ez a kirándulás mert csúnyán összevesztünk. -mondtam majd elmondtam kis részletekbe mi történt.
-Tipikus pasi. Szeret téged de fél,hogy te ne így reagálná rá. Valószínűleg amikor elmondta ezt neked biztos nagyon meglepetten néztél rá és így ő azt szűrte le,hogy megijedtél és te nem ezt akarod. És valószínűleg ezért tagadta le az igazságot. Mi se vagyunk sokkal másabbak az érzések terén Cher.
-mosolygott rám amit viszonoztam.
Örülnék ha igaza lenne de ha Ashton nem tesz semmit kettőnk érdekébe én tuti nem fogok. Mondhatni tanultam már a hibáimból.
-Készülj legjobb heted lesz Párizsban. -kacsintott rám majd felrántott az ágyról és már húzott is magával. -Mit szólnál ha bemutatnálak pár barátnak? -mosolygott amikor kiléptünk az utcára majd megfogta a kezemet.
-Azt,hogy ugye nem franciák? -kuncogtam.
-Tudnak angolul. -nevetett Dav majd egy híd elé értünk.
-Salut. Qui est cette jolie fille? (ki ez a csinos lány? -nem tudok franciául fordító segítsége) -egyik srác elkezdett franciául hablatyolni és láttam,hogy rólam beszélnek ezért megrángattam Dav kezét.

-Tolmácsolnál? -vontam fel a szemöldökömet.
-Ah nem lényeges. -nevetett majd leültünk a földre és az ölébe húzott.
-Szereted őket? -mutatott az egyik csaj a pólómra szerencsére tud angolul.
-Nagyon. -mosolyogtam és erre összes csajnak felragyogott az arca és körém gyűltek.
A srácok gördeszkáztak és lökdösték egymást vagy nevettek. Ahogy franciául kiabáltak egymásnak nekem nagyon vicces volt de igazságból dunsztom sincs mit beszéltek.
Felőlem lehordhatták egymást az utolsó seggfejig én azon is nevettem volna csak.
Itt annyira más minden.
-Hé Dav elmegyek sétálni. -mosolyogtam mire bólintott.

~_~

A lány a Szajna partján sétál boldogan.
A fiú magába roskadva bolyong az utcákon és gondolkozik,hogy hozhatná rendbe.
A lány ámulva nézi az Eiffel toronyt és az oda sorakozó embereket akik már alig várják,hogy feljuthassanak.
A fiú magát okolja,hogy most a lány akit szeret nem lehet vele.
A lány kíváncsian hallgatja a furcsa francia akcentust és nevet azon,hogy mennyire más itt minden.
A fiú a köveket rugdossa és reméli,hogy megbocsájt neki a lány.
A lány és a fiú is azon gondolkozik hol ronthatták el ennyire ha ennyire szeretik egymást.

~Cherry szemszöge~
Megálltam egy másik híd közepén és néztem ahogy az Eiffel torony gyönyörű fényei megjelennek a Szajna vízén. Káprázatosan szép volt.
Ashtonnal kellene itt állnom és az első igaz csókunknak megtörténnie.

*-Cher. -szólalt meg egy hang mögöttem. Ezer közül is felismertem volna. Nem mertem megfordulni de végül minden vágyam rá vett és velem szemben állt Irwin. Őszintén mosolygott rám majd tett felém néhány lépést és kezébe vette az arcomat.
Arcával közeledett az enyémhez majd megtörtént a legszebb legédesebb csók köztünk.
-Szeretlek. -simított végig az arcomon amikor elváltak ajkaink. *

Ez valóságnak túl szép is lett volna. A víz felszínét nézve ilyeneken ábrándoztam.
-Cher.- szólt valaki mögöttem. Megfordultam és Dav mosolygott rám. -Jössz? -nyújtotta ki a kezét amit elfogadtam és így indultunk vissza a házhoz.
-Holnap felmegyünk az Eiffel toronyba. Mit szólsz? -kuncogott mert tudta a válaszomat.
-Komolyan? Imádlak. -öleltem át a nyakát majd végig csacsogtuk az egész utat.

Paris♥

12.rész

12.rész

Fájt,hogy ezt tette de az is fájt,hogy hagytam neki,hogy csak játsszon velem. Naiv voltam és buta.

-Cher. -halottam egy aggódó hangot majd amikor felpillantottam Christ láttam felém futni. 

-Mi a baj? -ölelt át szorosan de én nem válaszoltam csak sírtam. 

Úgy éreztem ennyi könnyet még sosem vesztettem el mint most. Nem szóltam csak próbáltam normálisan venni a levegőt.

Láttam ahogy Chrisnek eszébe jut valami majd megkereste a telefonomat és tárcsázni kezdett valakinek.

~Chris szemszöge~

Amikor megláttam Chert zokogni a földön nagyon megijesztett mert nem az sírós fajta lány. Mindig vidám mosolygós és erős. De most az a lány akit én ismerek eltűnt.

Mivel láttam,hogy nekem nem fog sikerülni most kihúznom belőle,hogy mi a baj felhívtam Sophiet aki második csengés után felvette és boldogan szólt bele.

-Oh szia szivi nem fogod... -darálta boldogan de közbe szóltam.

-Szia Chris vagyok. Fogalmam sincs mi a baj de Cher itt zokog és te szerintem tudnál neki segíteni. -mondtam egy huzattal majd rögtön átvette az aggodalom őt is.

-Persze máris indulok. -majd elmondat neki hol vagyunk addig nyugtatóan simogattam Cher hátát.

Nem akartam még azzal is nyaggatni,hogy mi történt hisz azt látni,hogy nem jó.

Sof nem sokára kifáradva megjelent előttünk és szájához kapott amikor meglátta Chert.

-Jaj istenem gyere ide. -ölelte rögtön át. -Köszönöm Chris. -mosolyodott el.

Bólintottam egyet majd adtam puszit Chernek és elköszöntem. 

~Cherry szemszöge~

Nagyon aranyos volt Christől,hogy ennyire aggódott de nem bírtam megszólalni. Még magam se fogtam fel a történteket. De Sof úgy is kihúzza belőlem.

Könnyeim elfogytak. Már nem volt mit kisírnom már csak a fájdalmas érzés maradt ami kezdett felemészteni. Egész úton nem szóltunk hagyta,hogy lecsillapodjak majd amikor a házba értünk leültem vele szembe és várakozóan nézett rám.

-Ki volt az a nyomorék aki ezt tette? -hangja lágy de még is dühös is volt és aggódott miattam.

Mély levegő vétel után elmeséltem mindent és könnycseppek jelentek meg az arcomon. 

Még jobban fájt ahogy hallottam hangosan is kimondva a szavakat. 

Soft is megérintette a dolog láttam rajta, igaz hogy nem vele történt de fájt neki is majd egymás nyakába borultunk. 

-Hallottam a telefonban nagyon boldog voltál. -távolodtam el tőle és másodpercről másodpercre felragyogott az arca.

-Jonas volt itt nálunk tegnap. -sikított én pedig örömömbe gyors adtam neki egy ölelést.

-Mindent mesélj el. -sürgettem és ezek szerint még se bánta meg,hogy haza ment a vendégek miatt.

-... és annyira úriember és vicces a szüleimnek is szimpatikus.- vigyorgott mint a tejbe tök. -De az egészben legjobb holnap randizunk. -sikította és belőlem is sajnos kiváltott egy öröm sikítást.

Olyanok voltunk mint akik megkapták életük első babáját. Nagyon örültem nekik és,hogy Sof boldog. Remélem tényleg olyan amilyenek mondja és nem átverés lesz.

-Segíts elkészülni légyszi.- nézett rám kutya szemekkel mitől felnevettem és mentünk fel a szobájába.

-Szörnyella de frászt csinálok belőled. -nevettem amikor a hajával szarakodtam már 20 perce. 

-Azt próbáld meg. -nevetett. 

Mi ketten mindig is olyanok voltunk,hogy nem órákig tartó beszélgetéssel próbáltuk vigasztalni a másikat hanem hülyeségekkel nevettettük meg egymást. Amit kellett mind kibeszéltük magunkból de nem csináltunk belőle sosem nagy gondot. Hisz a nevetés mindent megold.

-Ehhez a ruhához mit szólnál? -kuncogtam amikor elővettem egy piros trapéz nadrágot és egy sárga szétszaggatott pólót.

-Asszony nem vagy eszednél. -dobta rám a ruhákat majd hangos nevetésbe törtünk ki.

-Honnan vannak neked ilyen szörnyű ruháid? -emeltem fel egy olyan pólót aminek fél ujja hosszú volt a másik fele rövid és egy Barbie baba volt rajta.

-Mrs. Stewe nagynénitől. -rázta meg mosolyogva a fejét. -Nincs szívem őket kidobni. Mindig olyan nagy örömmel hozta nekem,hogy már csak azért sincs. -nevetett és szemügyre vette a darabot. 

-Mit szólnál ha felvenném ezt holnap? -vigyorgott.

-Én még csak hagyján de,hogy elüldözöd az első randiról az már fix. -kacagtam majd elkezdtük egymást dobálni az egyre rémesebb ruhákkal. Egyáltalán hol vásárolta őket???

11.rész

11.rész

Ashton szinte az ölemben ült annyira egymás mellé kerültünk. Szívem hevesen dobogott fejem értetlenül zakatolt. Szükségem volt a közelségére. Mintha a rabjává tett volna. De vajon ismer annyira,hogy átlásson rajtam és felfedezze érzéseimet?

Hüvelykujjával simogatta a bőrömet amibe beleborzongtam. Kívántam az érintéseit. 

-Láttad már? -nevetett és ezzel kizökkentett a gondolataimból.

-Persze minden péntek estémet ezzel a a filmmel töltöm. -hazudtam de tudtam,hogy nem hiszi el.

-Akkor már igazán profi lehetsz az ágyban. -nevetett majd elvette a kezét a lábamról. 

-Idióta. -nevettem fel.

-Na jó gyere. -fogta meg a kezemet és húzott fel a kanapéról.

-Csak haverokkal szeretek tv-t nézni a nappaliba. Te pedig nem az vagy. -húzott magával mire én felhorkantottam.

-Kösz. -vágtam hozzá,hogy érezze,hogy megbántott majd hirtelen megfordult.

-Sokkal több vagy mint egy haver. -hajolt olyan közel hozzám,hogy homlokaink össze értek.

Nem szóltam semmit csak mentem utána majd megálltunk egy ajtó előtt amin egy tábla volt azzal a felirattal: Warning!!! 

Ebből arra következtettem,hogy a szobája egy malac ólhoz lesz hasonló de amikor beléptem hamar megcáfolta a gondolatomat mivel rend és kellemes Ashtonos illat fogadott a maga fajta fiús rockos ízlés. A falon poszterek és gitárok lógtak amik nagyon jól mutattak, egy nagy ágya volt ami mellett egy óriási szekrény a másik oldalán komód és a falnak egy nagyméretű kanapé volt nyomva. Az ággyal szemben az asztala volt ahol sok könyv és papír volt szanaszét.

-Wao. -csúszott ki a számból. A plazma tv az íróasztal felett volt az ágyról rá látással.

-Disznó ólat képzeltél? -nevetett mire bólintottam de akkor már én is nevettem.

-Jó sok lány tehette szét már a lábát neked ezen az ágyon. -undorodtam el amikor leült az ágyra.

-Igazából egy se még. -mosolyodott el de én csak kérdőn pislogtam rá.

-Na persze.- nevettem fel.

-Szerinted minek van kanapé a szobámban amikor ezen az ágyon elférne 10 ember? -nézett rám. Igaz volt.

-Vagyis az összes csajt a kanapén döntöd meg? -csodálkoztam el.

-Az ágyam használatára csak annak lesz engedélye aki megérdemli. Azok a csajok akik eddig itt megfordultak eddig egyik se volt az. De veled szívesen kivételt teszek. -vigyorgott mire megforgattam a szemeimet.

-Inkább haza megyek. -fordultam meg de a kezem után kapott.

-Ne. - nézett a szemembe és most a valóságot láttam benne, mintha aggódna,hogy tényleg elmegyek és ez még édesebbé tette.

-Megkímélsz a perverz hülyeségeidtől? -nevettem és most már ő is megkönnyebbült és csak bólintott egyet. 

-De akkor más filmet kell választanunk. -nevetett.Végre egy okos ötlet. -Pillanat. -mosolygott és lerohant a nappaliba.

Addig oda sétáltam ahhoz a szekrényhez ami csak polcozott volt és fényképek és emléktárgyak díszítették. 

Kicsi Ashton, testvéreivel, anyukájával,srácokkal... majd megláttam egyet amin megakadt a szemem és köpni nyelni nem bírtam... Az egyiken én voltam... kezembe vettem a képet és próbáltam emlékezni mikor is készülhetett majd rá jöttem... amikor hatan a parkban voltunk és épp el voltam bambulva... miért van meg neki ez a kép?
-Szereted... -hirtelen meghallottam a hangját majd amikor meglátta mit nézek elhalkult és mögém sétált.
-Tudod nagyon szeretem ezt a képet mert annyira valós. Te tisztára máshol vagy láthatólag valahol mesze és ahol szeretsz lenni és ettől ilyen valós...egyszerű de gyönyörű. -nézte ő is a képet majd az utolsó szónál rám nézett.
Végig simítottam a képen majd vissza néztem Ashtonra.
-Tényleg gyönyörű kép. -pillantottam le ismét a képre de csak rövid időre.
-Nem a kép gyönyörű hanem te vagy gyönyörű, Cher. -fogta meg a kezeimet amik a képet tartották és követelte,hogy rá nézzek. De annyira elbűvölt a szavaival,hogy elvesztem bennük és nem bírtam megszólalni csak elmosolyodtam.
-Nem haragszol érte? -kérdezte én pedig mosolyogva megráztam a fejemet.
-Nem. -mosolyogtam rá.
-Tudod mindig is ilyenek tartottam egy igazi nőt. Ne ugorjon rögtön az ágyamba, álljon ki magáért mégis tele legyen szeretettel és önbizalommal. Igazán szerencsés lesz aki majd a magáénak mondhat.- őszinte mosollyal nézett rám. Legszívesebben ordítottam volna az igazságot, hogy ő kell nekem ő tesz boldoggá és egyedivé. Ő az aki igazi nővé tesz. De nem tehettem.
Nyeltem egy nagyot és nehezen de kimondtam:
-Köszönöm Ashton, én is remélem,hogy megtalálod életed nőjét akiről mindig is álmodtál. -mosolyogtam.
-Nem kell keresnem mert itt áll előttem. -mosolya eltűnt ezzel akarta nyomatékosítani szavai komolyságát. Végül megjelent egy halvány mosoly az arcán és nevetve a megcsóválta a fejét.
-Felejtsd el. Ne haragudj. - engedte el a kezeimet. -Hülyeségeket beszéltem. Talán a húgom túl sok romantikus filmet nézetett meg velem. -nevetett kínosan a szívem pedig összefacsarodott ahogy arra célzott,hogy ezt mind csak mondta és semmi érzelem nincs mögötte. De ahogy a következőket kimondta darabokra hullottam.
-Nem akarod kipróbálni? Soha sem panaszkodtak még rám. -bökött a fejével a kanapé felé.
A szememből elkezdtek hullani a könnyek és tele fájdalommal rá néztem.
-Utolsó szemét láda. -kiáltottam majd ellöktem az utamból és sírva rohantam le a lépcsőn vissza sem nézve. Az ajtót csattanással becsuktam és csak szaladtam de 3 utca után már a könnyeimtől nem láttam semmit így muszáj volt megállnom. Egy ház falánál összerogytam és zokogásba törtem ki.
Hogy lehettem ilyen idióta,hogy egy szavát is elhittem és nem gondoltam,hogy csak azért mondja,hogy utána megfektessen.
-Utállak Ashton Irwin!!! -kiáltottam sírástól elcsukló hangon. -Utállak!!! Érted??? -úgy éreztem ha nem mondom ki felrobbanok tőle.

10.rész

10.rész

-Kelj már fel!!! -erre a sikításra keltem és arra,hogy az ágyamon ugrál valaki.

-Szállj már le Bözsi. - rángattam a takarómat.

-Cherry ki az ágyból. -halottam egy mélyebb hangot.

-Majd kelek ha én is úgy gondolom. Addig is mindenki húzzon ki a szobámból. -dörmögtem a paplanom alatt.

-Na jó kislány te akartad. -halottam ahogy sóhajt valaki és már csak azt éreztem,hogy megemelkedik a takaróm.

-Ne Lucas. Húzzál innen. -nevettem miközben csikizett. Ez az átkozott csikizés.

-Addig nem amíg ki nem szállsz. Srácok segítsetek. -kiáltotta és még 6 kéz kezdett el csikizni. 

-Jól van kelek csak hagy-ja-tok. -nevettem még mindig majd egy mozdulattal kilöktem magam mellől Lukeot aki hangos puffanással leesett az ágyról. Úgy kell neki.

-Öltözz. -dobott felém ruhadarabokat Sof.

-Kifáradnátok? -néztem a fiúkra akik csak bámultak.- Ja,hogy segítség kell. -ámultam el majd először Ashtont rúgtam seggen majd a többieket de Cal magától kirohant. Jól tette erőset rúgok. :D

/Ashton házában/

-Szabad a ház? - nevetett Luke és mikor Irwin bólintott  mint egy csorda rohantak be a házba.
-Mike itt a kulcsok. Mindjárt jövök. -dobta Irwin Mikenak majd én is indultam volna velük de elkapta a kezemet.
-Te itt maradsz. -mosolygott pimaszul majd megfogta a kezemet és magával húzott.
-Dehogy maradok. -rángattam a kezemet. Amúgy kicsit se zavart csak féltem,hogy elárulom magamat.
-Hoho hiába ellenkezel cukorfalat tudom,hogy te is akarod.- nevetett, bennem pedig megállt az ütőér. Miről beszél ez?
-Igen,akarlak tökön rúgni azon kívül innen elmenni. -vágtam hozzá mert úgy éreztem bármivel képes kibillenteni és akkor végem.
-Na gyere ide. -mosolygott de most nem az a utálatos mosolya volt hanem szelíd és édesebb mint a méz. Cher miről beszélsz? Lefogod magad leplezni!!!
Összekulcsolta az ujjainkat és olyan közel húzott magához,hogy a testünk egybe simult a lélegzete pedig a nyakamat csiklandozta.
-Ne legyél velem ilyen szigorú. Élvezd ki,hogy ennyire akarlak. -súgta a fülembe majd a keze a fenekemre vándorolt és bele markolt.
Egy sóhaj hagyta el számat amire elvigyorodott.
-Erről van itt szó. -majd a száját éreztem a nyakamon de az a bizonyos csengő időben szólalt meg és ellöktem magamtól.
-Inkább nézzünk valamit. -mentem a kanapé felé és éreztem,hogy az arcom olyan mint egy paradicsom. Klassz csak ne lássa meg.
-Szép pírt öntöttem az arcodra. -szólt utánam azzal amit nem akartam. Ez a gondolataimban olvass?
-Mit szeretnél nézni? -váltottam témát.
-50 szürke árnyalatát. -vigyorgott mire én csak fejen csaptam magamat.
-Nem!!! Döntök inkább én. Addig menj gyakorolni. -nevettem.
Amint kiment Sof jött be az ajtón de nem sokára ment is mivel anyukája hívta,hogy vendégük van. Majd 'kicsattant' az örömtől.
Hallottam ahogy játszanak a fiúk majd kicsivel később elhallgattak és kinyílt a hátsó ajtó amin anno Ashton távozott.
-Többiek? -néztem rá értetlenül.
-Haza küldtem őket. -vont vállat. -Csak kettesben akartam lenni veled. -mosolygott rám.
Ajaj. Ne parázz csak egy filmnézés. :D
-Döntöttél már? -nézett a DVD-re.
-Nem. - nevettem fel kínosan.
-Akkor marad ez. -nevetett és mutatott arra a filmre amit ő akart.
Egy nagyot nyögtem és hátra dőltem a kanapén.
Csak akkor kaptam fel a fejemet amikor Irwin szorosan mellém ült majd kacsintott egyet és rátette a kezét a csupasz combomra. Akkora tenyere van,hogy körbe fogta szinte az egész combomat. Azok az ujjak. *-*

9.rész

9.rész

-Na ki vele miben sántikáltok már megint? -mosolyogtam.

-Nem kell tartanod Byron idióta seggfejtől. -vigyorgott Luke. Reggel kiszedték belőlem mivel zsarolt meg és lásd már tettek is az ügy érdekében.
-Köszönöm fiúk. -mosolyogtam rájuk hálásan. -De ugye nem voltatok túl durvák?
-Megérdemelné de nyugi nem. -fogta át a vállamat Mike.
Annyiba hagytam hittem a szavuknak hisz bántani ők se tudnának senkit és nem is láttam volna,hogy valami baja van Byronak.
Calum még múltkor egy legyet se akart agyon csapni de mivel pont Mike fején bóbiskolt jó nagyot oda vágott Mike-nak és persze,hogy szegény légyre fogta ami csak kifogás volt.
Mivel anyáék valami üzleti úton vannak és nincs kedvem otthon unatkozni hozzám mentünk mind a 6-an.
-Ugye van még Oreod? -bámult rám Sof.
-Drága tegnap este összeset megetted még ami dugiba volt azt is felzabáltad. Hogy lehetne? -néztem rá mire bevágta a durcát.
-De én Oreot akarok! -jaj ne,csak hisztizni ne kezdjen.
-Van két lábad amin eltudsz sétálni egy üzletbe és tudsz venni magadnak Oreot. -mutattam az ajtó felé.
-Ah mindegy arra túl lusta vagyok.-legyintett és ledőlt a kanapéra vagyis inkább Cal ölébe.
-Felelsz vagy mersz? - mutatott fel egy üveget Luke.
-Vetkőztetősen? -vigyorgott Mike.
-Nem/Igen. -egyszerre vágtuk rá Ashtonnal ezt a két választ persze,hogy ő az igent én meg a nemet.
-Cher. -vágta az arcomba párnát Luke.
-Jól van. -emeltem fel a kezeimet nevetve megadás képen. Mindenki között nagyobb hely volt kihagyva,én Mike és Calum között ültem.
Kezdet: Ashton kérdezz tőlem. Aha jól kezdődik. -_-
-Ki volt az a szerencsés akivel elvesztetted a szüzességedet? -mosolygott Ashton. A francba. Persze,hogy még szűz vagyok arra nem gondoltál?
Hazudjak? De akkor a többiek tuti beköpnek.
-Még szűz vagy? -kerekedett el a szeme miután sokáig nem válaszoltam.
-Ez már két kérdés volt mehetünk tovább. -tettem a kezemet a üvegre de Irwin megállította a mozdulatomat.
-Igen vagy nem? -nézett mélyen a szemembe.
-Előbb még azt kérdezted kivel. -vágtam grimaszt. -Igen szűz vagyok. -adtam meg magam.
Irwin szélesen elmosolyodott és csak engem bámult.
-Most mi van? -néztem rá.
-Így még izgalmasabb,hogy én lehetek majd az aki elveszi. -vigyorgott. Hogy én mennyire megütném megint ezt a taplót.
-Álmodozz csak Irwin álmodozz.- néztem rá majd az üvegre koncentráltam.
A következőkben nagyon sokat nevettünk a kérdések és a merészségek egyre rosszabbak lettek vagyis ami engem illett.
-Jó Cher, elbírsz tölteni 5 percet abban a szűkös szekrényben Irwinnel? - vigyorgott kajánul rám Luke. Na tudod mit Lucas.
-2 másodpercenként össze veszünk könyörgöm. 5 perc alatt abban a szekrényben vér folyna ami engem illett. -dühöngtem mert tudtam,hogy ezt az egészet előre megtervezték.
-Oké de már így is csak gatya meg fehérnemű van rajtad és ami azt illeti nem kell sok,hogy az is lekerüljön. -mondták sorba a fiúk ezt a mondatot. Menekülés képen rá néztem bizakodóan Sofra hátha kiment de persze ,hogy csak elégedetten vigyorgott.
-Jó legyen de a pólót vissza veszem. -nyúltam volna érte de Irwin kikapta.
-Azt viszont én nem engedem. -vette és maga alá gyűrte.
-Idióta barmok. -álltam fel és feldúltan a szekrény felé mentem. -Jössz vagy mi lesz? Minél hamarabb legyen már vége annak az 5 percnek. Jah és csak szólók egy érintés bármelyik részemhez az ujjaidat sorba töröm ki utána pedig szépen kiheréltetlek úgy legalább biztonságba leszek tőled.- böktem a mellkasára majd Ashton nevetve felemelte a kezeit.
-Legyen asszony. -mosolygott majd bemászott a szekrénybe.
Jaj ez kész rémálom lesz. Már most agyamra ment. Hogy nekem kellettek ilyen barátok.
-Minek az embernek ellensége ha vannak barátai? -néztem vissza a fiúkra akik csak hangosan nevettek. Kac-kac. Tényleg "vicces".
-Nagyon jól áll ez a melltartó. Van még több is? -nézett le a melleimre Ashton.
-Ó igen van barna piros még 2 fekete... -kezdtem el sorolni persze csak hülyeségből de ő félbe szakított.
-Cher... -mondta érzéki hangon.
-Mi van? -néztem rá bambán.
-Itt vagyunk egy szűk szekrénybe milliméterekre egymástól és rajtad csak egy kicseszett melltartó van ami rohadt jól áll és te még elkezdesz itt mesélni a többiről? Azt akarod,hogy itt helyben elvegyem a szüzességed? -hajolt annyira közel az arcomhoz,hogy orrunk csücske össze ért. Lehet,hogy gáz de annyira jó volt a közelsége,hogy szinte már betegségnek hívnám.
-Ez az Cher nagyon jó vagy. -tört ki egyszer csak belőle mire én értetlen pofát vágtam. Nem is csinálunk semmit.
-Te még is mit csinálsz? -kérdeztem halkan.
-Csináld te is. -szólt rám halkan.
-Oh ez az nagyon jó... -folytatta Ashton.
-Mit csináltok ti ott bent? -jött kintről a kérdés. Már értem. Bele mentem Ashton játékába.
-Nem hallod? -mondta ki nehézkesen Ashton mintha már épp elélvezne.
-Ashton uram isten ez nagyon jó. -sikítottam és reflexből átöleltem Ashton nyakát.
Ő is meglepődött de én jobban csodálkoztam magamon de jobban élveztem a színészkedést mint,hogy levegyem róla a kezemet.
-Még csak egy kicsi kell és meglesz. -nyögte mély hangról Irwin amivel tisztára feltüzelt. Francba ezt  be kellene fejezni  gyorsan mielőtt élesbe csinálnánk.
-Cherry uram isten mit műveltek? -sikított fel Sof.
-A rohadt életbe Ash. -kiáltottam és bele karmoltam Ashton nyakába.
-Végére bele jössz. -nevetett halkan majd nem tudta befejezni mert kicsapódott a szekrény ajtó és  3 feldúlt és egy 1 megijedt arccal találtuk magunkat. Ezek tényleg elhitték. :D
-Ti... -akart volna valamit mondani Luke de Ashtonból és belőlem kitört a nevetés.
A többiek csúnyán néztek ránk de mi csak nevettünk. Hát ez oltári.
-Ti hibbant agyúak. -tört ki először Mikeból a nevetés majd sorba mindenkiből.
-Még nem telt le az 5 perc és pont a legjobb résznél szakítottatok meg.- tért észhez Ashton majd vissza húzott a szekrénybe de én még mindig csak nevettem. Gyönyörű szemeivel mosolyogva engem nézett.
-Mi az? -mondtam kifulladtan.
-Gyönyörű vagy amikor nevetsz. -simított végig az arcomon.
-Ashton Irwintől egy normális bókot kaptam haladunk. -nevettem.
-Előbb még Ash voltam. -mosolygott és megrázta a fejét.
-Voltál. -vigyorogtam.
-A következőt már élesbe csináljuk. -súgta a fülembe de olyan közel volt,hogy a mellkasa a melleimnek nyomódott. Mindkettőnkből sóhaj tört ki és igazán nem kellett sok,hogy helyben lesmároljam.
Amikor mosolyogva vissza hajolt egymást fürkésztük majd a pillantásom a szeméről letévedt a szájára. Tökéletesek voltak. Teltek,hívogatóak és minden megvan benne. Éreztem,hogy ő is az ajkaimat tanulmányozza majd elmosolyodtunk.
-Letelt az 5 perc. -kiabáltak be.
-Én bármikor eltöltenék veled még százszor ennyi 5 percet. Ha te is tudod hol találsz. -nevetett majd egyet kacsintott és kinyitotta az ajtót.

Ashton Irwin!!!

...
Ashton Irwin a sok idegesítő megjegyzésével érte el,hogy Cherry Roberts az ő jeges szívével bele szeressen.
Ashton Irwin bár azt nem érte el,hogy lefektesse a lányt de azt igen,hogy magába bolondítsa és elrabolja szívét.
Cherry Roberts tudja mivel fog járni : sírással, fájdalommal, kínzással.
De nem érdekli, nem löki el többé Ashton Irwint mert ő az akire szüksége van.
Eddig is rá volt szüksége csak nem látta be magának. De most már számára is világos: Ashton Irwin lesz a végzete. 

8.rész

8.rész

Büdös zokni a párnák alatt: ✓

Jég kockák a fagyóban: ✓

Úgy látom Sof is elkészült mindennel már csak várnunk kell a reakciókra.
Lassan már mindenki nyugovóra tért így kikaptam a fagyóból a jégkockákat.

/Másodpercekkel később/
-Ez rohadt büdös. Cher!!! -tört ki a kiabálás a két fiú szobából egyszerre. -A rohadt életbe Sophie.- őrjöngtek Cal és Mike.
Mi Sopfieval csak kuncogtunk és bezártunk az ajtókat. Még hallgattuk ahogy mindent össze kiabálnak és próbálnak vissza aludni. De a nevetést nem tudtuk abba hagyni. Adtam Sofnak is 4 db jégkockát és mindketten két külön irányba mentünk.
-Shh.- piszmogtam neki oda amikor majdnem elesett.
-Kösz jól vagyok. -nézett rám.
Nagyon óvatosan kellett minden mozdulatomat megcsinálnom hisz nem tudom előbbi incidens után mennyire aludtak vissza.
Valahogy sikerült mindkettőjüket úgy megoldanom,hogy egyszerre tettem bele a gatyájukba és nem is olvadt szét a kezembe.
Ahogy a jeget megérezték a fiúk elkezdtek sikítozni majd nagy puffanással a földre estek. Amikor össze vissza csapkodták magukat, hogy essenek ki a darabok felojtottam pluszba a villanyt és mindketten rám néztek kipirosodott szemekkel és habzó szájjal közeledtek felém.
Elkezdtem sikítani mint ők az előbb és rohantam vissza a szobába majd gyorsan rázártam.
-Cher engedj be. -dübörgött az ajtón Sof mivel nem tudott bejönni. -Zárd be gyorsan ezek élve megesznek. -sikította nevetve Sof majd ledőltünk az ágyra. Ma se alszunk semmit.
-Remélem reggel hamarabb eltűnnek mint mi felkelnénk. -nevetett.
-Szerinted felfognak kelni 6.30-tól korábban? -kész képtelenség náluk, esetleg ha nagyon kényelmetlen az ágy. :D

/Reggel/

Pár perccel hamarabb keltem mint megszólalt volna az ébresztő. Sof még békésen aludt szerintem fel sem fog kelni annyira fáradtnak tűnik.
Össze pakoltam neki és magamnak is mára könyveket amik majd kellenek és készítettem neki ruhákat. Többet azt hiszem nem tudok neki segíteni. :D
Lesétáltam a konyhába,hogy készítek nekik reggelit bár nem hiszem,hogy addig felkelnek míg mi otthon vagyunk.

Make: Lucas ♥

Meglepetésre Luke már a kenyeret kente háttal nekem.
Háta mögé lopóztam és átöleltem a nyakát a fülébe suttogtam: -Jó reggelt.
-Oh szia,neked is. -fordult meg így közelebb voltunk egymáshoz mint talán kellett volna. -Jó étvágyat. -nyújtott át 3 vicces szendvicset amin jót kuncogtam.
-Köszönöm. -adtam neki puszit majd leültem az asztalhoz.
-Megéri megvárni a többieket? -nevettem amikor leülte elém.
-Tegnap szépen kicsesztetek velünk. -vigyorgott de úgy láttam nem bánta hisz mi már csak ilyenek vagyunk. -Amúgy szerintem nem sokára felkelnek. -lopta le az egerem egyik szemét.
-Hé.- nevettem majd a kezére csaptam játékosan.
-Sof ma ne kerüljön  a szemem elé .-kócolta össze hajam Cal nevetve.
-Hidd el nem szándékozik. -kuncogtam.
-Egy órát azzal töltöttem,hogy kijöjjön a méz. -mosolygott.
-De most nézd meg mennyire csillog. -mutattam a tükör felé.
-Calum Hood csak még tökéletesebb lett. -kacsintott magára a tükörben.
-Hé ember ne lopd a szövegem. -szólt neki oda Luke nevetve.
Nem sokára lebattyogott mindenki félholt álmosan majd elkezdtek enni. Mike-al már reggel összeverekedtem a nutelláért de megint ő vitte a jutalmat csak az a szerencséje,hogy van szíve és megsajnált. ♥
-Tudtam,hogy nem kell sok és megkívánsz. -suttogta a fülembe Irwin. Amikor már épp,hogy kezdeném elviselni, ő jön és mindent elront. Grat! Látom nem akarod,hogy elviseljelek.
-Haha sajnálom ha nem érted a viccet és semmi olyan helyre nem nyúltam. -néztem rá dühösen.
-Akkor majd én. -nyújtotta ki a kezét felém.
-Luke!!! -kiabáltam.
-Hé kislány megsüketítesz. -nevetett Ashton. Kac-kac kár,hogy most meg én nem értem a viccet.
-Amikor az ember azt hiszi,hogy kezditek eltűrni egymást hozzátok megint ezt a formát.- rázta meg a fejét Luke.
-Én próbáltam, de úgy látszik ő nem akarja -vontam vállat és Sof után siettem.
-Hé Cal zárd be légyszi. -dobtam neki oda kulcsokat.

/Suliban/
Eldöntöttem,hogy ma "szakítok" Chrisszel. Nincs kedvem tovább játszadozni akinek van szeme úgy is már rájött mire ment ki az egész...
-Hé Chris. -kiáltottam a távolodó alak után aki miután meghalott mosolyogva rám nézett.
-Hé mizujs? -ölelt át.
-Figyu ne haragudj de már nincs kedvem ezt tovább játszani. -vakartam meg a fejem és vártam a reakcióját. Tudtam nem fog belőle hajszát csinálni de rosszat se akartam neki.
-Hé ne parázz semmi baj... megértem. -mosolygott és ezer kő esett le a szívemről.
-Csak nem csaj a láthatáron? -nevettem de tudtam.hogy bele trafáltam. -Na mesélj. -mosolyogtam majd elindultunk az udvarról az osztályunk felé.
-Ú szuper örülök nektek.- pacsiztam le vele.
-Ja és ami a szakítást illeti az miatt ne aggódj majd elintézem,hogy ne legyen nagy felhajtás körülötte de meg tudja mindenki. -nevetett és hálásan bólintottam.
Chris tényleg szeretni való jó barát akit nagyon szeretek de csak mint barátot.

/Ebéd szünet/
-Na most,hogy nincs képben Chris össze jössz Ashtonnal? -mosolygott rám Sof de amint meghallottam mit mondott a számba lévő innivalót úgy ahogy volt kiköptem.
-Te még is miről beszélsz? Látod,hogy még csak azt se akarja,hogy elviseljem pedig tudod és ő is tudja,hogy próbálkoztam de mindig jön a nemi vágyaival. Amivel rohadtul kicsapja a biztosítékot nálam. -fortyogtam.
-Nálad jobb ember ismerővel még nem találkoztam. De nem látod,hogy így próbál boldognak látni? Piszkálással, idegesítéssel mert tudja,hogy kihúzza a gyufát de belül igen is tetszik csak túl makacs vagy. -mondta szigorúan Sof. -Megtalálta hozzád a kulcsot. Egy új énedet aki tiltakozik aki elzárkózik de ő megakarja azt az énedet is ismerni. Nyisd már ki a szemedet és adj neki esélyt. -végül már szelíden mosolygott. Igaza lehet? Mindenkinek jár az esély ha az illető Ashton Irwin is.
Lényegében nem ártott nekem még sosem csak a hülye megjegyzéseivel bosszant amiben igaza van Sofnak,hogy amúgy meg tetszik csak nem mutatom.
Hogy ismerhetett meg ilyen hamar és ennyire Ashton? Mindig is szerettem a maga fajta fiúkat és ez alól ő sem kivétel.
-Sziasztok. -köszöntünk a fiúknak akik vigyorogva bámultak főleg rám. Mit tettek? :o